Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

A pénzben kifejez he tő népgazdasági eredmény megállapításának irányelvei.

(1) A pénzben kifejezhető népgazdasági eredmény megállapításának főbb irányelvei a következők:

a) a megvalósító szervnél jelentkező eredményen, illetőleg ráfordításon kívül figyelembe kell venni az újításnak más szervek (pl. továbbfeldolgozó vállalatok) termelésére (önköltségére, minőségére, stb.) gyakorolt lényeges kihatásait is,

b) az újítás népgazdasági eredményeinek megállapításánál öszszehasonlítási alapként a tényleges állapotot, a tervet vagy a norma szerinti állapotot kell figyelembe venni.

c) a népgazdasági eredmény megállapításánál az eredményt javító kihatásokkal szemben az eredményt rontó kihatásokat (pl. beruházások leírási hányadát) — akár magánál a megvalósító szervnél, akár máshol jelentkeznek — ellentételként figyelembe kell venni.

(2) Az újítások és találmányok népgazdasági eredményének mérésére és elszámolására egyebekben a 14/1955. (VIII. 28.) P. M. sz. rendelet, illetőleg a pénzügyminiszter által az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben kiadandó rendelet rendelkezései irányadók.

(3) Az újítónak a díjazás alapjául szolgáló gazdaságossági számításba való betekintés jogát csak honvédelmi érdekből, illetőleg államtitok fennforgása esetében lehet megtagadni.

10. §,

Törekedni kell arra, hogy az újítás népgazdasági eredménye számokban kimutatható, pénzben közvetlenül kifejezhető legyen. Az újítás értéke általában akkor mutatható ki félreérthetetlenül, ha azt számadatokkal támasztják alá. Mind a megvalósító vállalat, mind az újító részére szükséges és ugyúttal mindkét felet meggyőző a reális adatok alapján megfelelően készített eredményszámítás.

Az eredményszámítás akkor teljes értékű, ha az ahhoz felhasznált adaték tényszámok, azok valódisága bizonylatokból tisztán, félreérthetelenül tűnik ki. Az első eredményszámításra már a megvalósításra vonatkozó szerződés megkötésénél szükség van. A megvalósítás előtt kell már képet alkotni az újítás hasznosságáról, ennek mértéke pedig az előkalkulációban mutatható ki. Az előzetes eredményszámítás egyúttal alapul szolgál a megvalósítási szerződés megkötésétől számított 8 napon belül kifizetendő előleg összegének megállapításához is.

Döntő fontosságú azonban az utólagos eredményszámítás. Ez mutatja, hogy az újítás a népgazdaság számára milyen eredményt hozott, egyben ez az alapja az újító díjazásának.

Milyennek kell lenni a jó eredményszámításnak? A számításhoz általában a régi és az új eljárás összevetése szolgáltat megfelelő ada-63