Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

tokát. Az Összehasonlítás eredményeként árvetést kell készíteni,

melyben a termelési folyamat újítás bevezetése előtti költségtényezőit szembe kell állítani az új eljárás alkalmazása révén várható eredmény költségtényezőivel. Az összehasonlítás szerint mutatkozó gazdasági eredményt külön kell feltüntetni. A kalkulációk elkészítése nem az újítási előadó feladata, annak helyességéért a főkönyvelő és a főmérnök egyetemlegesen felel. A főmérnök köteles megjelölni, kielemezni azokat a műszaki tényezőket, amelyek a régi eljárással szemben változtak, módosultak, megjelölni azokat az előnyöket, amelyek az anyagmozgatásnál, anyagfelhasználásnál, munkaidő megtakarításnál, többlettermelés, minőségjavítás, stb. révén keletkeztek.

Az előzetes eredményszámítás még csak a várható eredményt mutatja ki. Az újítás megvalósítása előtti eljárás költségtényezői rendelkezésre állnak, az újítás várható eredménye azonban az újítások nagyobb részénél teljes pontossággal nem állapítható meg. Ilyen esetben műszaki becslés alapján kell a kalkulációt előlkészíteni. Könnyebb a helyzet, ha az üzemszerű megvalósítást kísérlet előzi meg és ennek eredménye a költségtényezők kialakulását is mutatja.

Alapelvként kell kimondani, hogy az eredményszámításnál csak az önköltségtényezőket lehet figyelembe venni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nem lehet figyelembe venni a számításnál az általános rezsit, — hacsak az az újításra vonatkozóan tételesen nem mutatható ki, — nem vehető figyelembe az igazgatási költség és a forgalmi adó. Ez természetesen mind az újítás előtt alkalmazott eljárás, mind az újítás szerinti módszer kiértékelésére vonatkozik.

Az eredményszámítások elkészítése előtt tisztázni kell, milyen jellegű az újítás, milyen természetű eredmények keletkeznek az újítás révén, például

anyagmegtakarítás,

munkabérmegtakarítás,

többtermelés,

normaidő csökkenés,

minőségiavulás,

selejtcsökkenés,

beruházási költség megtakarítás, rezsi költség megtakarítás.

Az újítás eredményét pozitív és negatív oldalról is meg kell vizsgálni. Az újítás jó oldalai mellett annak hátrányos kihatásait is figyelembe kell venni. Tényleges eredményhez és helyes megállapításhoz csak akkor jutunk, ha az újítás minden irányú kihatását mérlegeljük. Például ha az újítás megvalósításához beruházás válik szükségessé, úgy a beruházási költség tehertételként mutatkozik. Ha ezt az eredményszámításnál nem vennénk figyelembe, nyilván helytelen képet kapnánk az újítás hasznosságáról. Nézzük meg azonban közelebbről a kérdést. Az újítás megvalósításához egy speciális dörzsgép beszerzése

Gi