Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
Különleges adottságokkal és körülményekkel kell számolni á mezőgazdaság területén alkalmazott újításokkal. Vegyünk pl. egy növénynemesítési eljárást. Kisebb parcellán végzett kísérlet után javasolja az újító a bevezetést egy állami gazdaságnál. Az újítást elfogadják és meg is valósítják tiz holdas területen. Az időjárás azonban nem kedvező és így az újítás hasznosságának, megfelelő voltának értékelésére nem nyújt teljesen reális képet. Ezzel szemben a második évben, figyelembevéve már az első év tanulságait is, az elsőnél sakkal jobban, megfelelőbben történik az újítás szerinti nemesítés és az eredmény komoly mértékben mutatkozik már a termelés időszakában. Ha az első év eredménye nem volt oly mértékben meggyőző, hogy az újítás másutt történő alkalmazását ennek alapján javasolni lehetne, arra a második évi eredmények ezt már indokolttá teszik. Ezért teszi lehetővé a rendelet, hogy a mezőgazdaság területén alkalmazott újításoknál 2 éves védelmi időt biztosíthasson a Földművelésügyi miniszter az újítónak. A földművelésügyi miniszterhez intézett kérelmet megfelelően indokolni kell. Helyes, ha az indokokat az első megvalósítás eredményével és a tapasztalatcsere várható hasznával támasztják alá. Az újítási jogokat, az ezek elismerésére irányuló igényt, csak a megvalósítástól számít ott egy éven belül lehet érvényesíteni. Sem a szerzőségből eredő jogokra, sem a szerződés kötésére, sem díjazásra nem tarthat igényt a javaslattevő, ha igényével a megvalósítástól számított egy éven túl lép fel. Az újítással kapcsolatos igények érvényesítése általában az újítási javaslat benyújtásával történik, külön igénylés ez esetben nem szükséges. Az újító a javaslatának bejelentésével kifejezésre juttatja mindazon jogokra való igényét, amelyeket biztosít részére a jogszabály. Gyakran megtörténik azonban, hogy az újító javaslatának benyújtása előtt kísérleteket végez és a kísérlet maga már olyan eredményeket mutat ki, hogy az megvalósításnak is tekinthető. Pl. egy speciális esztergapadhoz különleges célra egy újfajta tokmányt készít a géppel dolgozó esztergályos. A tokmányt kísérletképpen szereli be egy hónapi próbaidőre, a kísérlet pedig olyan sikerrel jár, hogy a tokmány folyamatos használatban marad. Újítását csak ezután nyújtja be. Helytelen lenne elutasítani azzal az indokkal, hogy az újítás már a bejelentés előtt gyakorlatba volt véve. A megvalósítástól számított egy éven belül tehát kérheti az újító szerzőségi jogának, igényeinek elismerését, ezen túl nem. Fenti rendelkezést nem szabad összetéveszteni a benyújtott javaslatból eredő régi igénnyel. A benyújtott javaslatból (ahol tehát a szerzőségi igény a javaslat benyújtásával ki van nyilvánítva) eredő díjigények a rendes elévülési idő alatt évülnek el. Az újítón kívül érvényesítheti-e más személy az újítói jogokat és díjigényt? Az újítói jogokat csak az újító érvényesítheti akár saját személyében, akár meghatalmazottja útján. G2
