Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

hak, panasznak vált forrásává. Az új rendelet kimondja, hogy ha a vezető a javaslatot kísérletre alkalmasnak minősíti, az újítóval kísérletre vonatkozó szerződést köt. Ha pedig a javaslatot megvalósításra tartja alkalmasnak, az érdekeltek megvalósításra vonatkozó szerződést kötnek. A szerződés kétoldali jogügylet, amely a két szerződő fél egyező akarat-kijelentése alapján jön létre olymódon, hogy az egyik fél ajánlatot tesz, a másik pedig azt elfogadja. A szerződés minden fontos és utólag vitatható kérdést közös megegyezés alapján előre rögzít. A szerződésben szabályozva vannak mindkét fél jogai és kötelességei. Ezért az utólag felmerülő viták lehetősége a minimumra fog csökkenni. A szerződés persze komoly felelősséget ró mind a vállalatra, mind pedig az újítóra. Ezért a szerződést érthető formában olymódon kell megkötni, hogy abból a közös jogok és kötelességek világosan kitűnjenek. A szerződési kötelezettség nem teljesítése pedig megnyitja a lehetőséget a bírói út igénybevételére. A bíróság a szerződés megszegésében vétkes felet marasztalni fogja, ezért az újítás kísérletezésére, illetőleg megvalósítására vonatkozó szerződést az összes körülmények beható és reális mérlegelése alapján kell megkötni. A szerződéses rendszer bevezetésével megszűnik az állami szervek és vállalatok egyoldalú, utólagos, bürokratikus és gyakran önkényes díjmegállapítása. A javaslat elfogadása, kikísérletezése és bevezetése államigazgatási aktus helyett gazdasági — műszaki — aktussá válik. Ezzel kiesik az utólagos jogviták tárgyi alapja is, hiszen a szerződéses megállapodás keretében egyenrangú tárgyaló partnerként szerepel az újító, akivel a szerződés megkötése előzetes megbeszélés és szakszerű előkészítés alapján történik.

Ez a szerződéses rendszer merőben különbözik a kapitalista szerződésektől. Tartalma teljes mértékben szocialista, hiszen az újítások és találmányok döntően a szocialista szektorban valósulnak meg. A szocialista gazdasági rend felhasználja a szerződéses rendszerben rejlő szervező erőt, a szerződés megállapítja az újító és a vállalat kölcsönös tennivalóit, biztosítja a szükséges kooperációt. A szerződéses rendszer a szocialista j ogrendszerekben más területen is ismert, pl. a szocialista szervezetek a mezőgazdasági termelő szövetkezetek és termelő szövetkezeti csoportok kivételével a népgazdasági terv teljesítését szolgáló termékek forgalmának lebonyolítására egymással szállítási szerződést kötnek.

A szerződéses rendszer egyben kidomborítja azt, hogy az újító, illetőleg feltaláló saját szellemi termékét bocsátja a népgazdaság rendelkezésére, nem valami utólagos bizonytalan díjazás ellenében, hanem előre ismert és részére ösztönző hatású feltételek mellett.

A szerződéses rendszer bevezetése hatékonyan mozdítja elő a javaslatok megvalósítását is, hiszen a vállalat szerződésileg vállal kötelezettséget a javaslatnak bizonyos határidőn belül történő bevezetése tekintetében. A szerződéses rendszer elsősorban a nagyobb jelentőségű javaslatok bevezetését fogja előmozdítani, de jótékonyan fogja éreztetni hatását a kisebb jelentőségű javaslatok megvalósítása terén is. Továbbmemően a szerződéses rendszer nem jelent feles-