Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

II. rész. Találmányok

mnm áz Országos Találmányi Hivatal — valamely műszaki megoldást, ha ennek a megoldásnak az ismeretéhez a társadalom a feltaláló, illetve bejelentő ismertetése alapján jut hozzá. Ezért nem lehet találmány az olyan megoldás, amelyet akár széleskörű nyilvános gyakorlatbavétel, akár kiállításon történő közzététel, akár sajtó vagy bármilyen más többszörözésre, az ismeretek gyarapítására, vagy terjesztésére alkal­mas eszköz útján már a köz számára hozzáférhetővé tettek. A talál­mány újdonságát a szabadalmi oltalom megadásával kapcsolatban egyrészt maguk az oltalmat biztosító szervek hivatalból vizsgálják (újdonságvizsgálat), másrészt társadalmi ellenőrzésnek adnak lehető­séget azáltal, hogy a szabadalom megadása előtt a találmányt közzé­teszik 'abból a célból, hogy egy bizonyos meghatározott időn belül a szabadalom megadása ellen bárki, többek között a megoldás újdon­ságának hiánya miatt is felszólalhasson, végül a megadott szabadalom kinyomtatásával és a közzététel, illetve a szabadalom megadásának valamely hivatalos lapban történő meghirdetésével is felhívja a nyil­vánosság figyelmét a még meg nem adott szabadalom ellen felszólalási lehetőségekre, illetve arra, hogy a már megadott szabadalomnak bárki — újdonság hiánya miatt is — kérheti az utólagos megsemmi­sítését. A találmánynak haladást jelentő megoldásnak kell lennie. A ha­ladást műszaki, illetőleg gazdasági szempontok, hatások alapján lehet megállapítani. A találmányra a szabadalmi oltalmat országonként külön-külön kell megszerezni, s a megszerzett oltalom csupán annak az országnak a területére korlátozódik, amelynek területére azt megadták. Az olta­lom terjedelme és tartalma eltérő az egyes országok belső jogszabályai szerint. A hazai jogi oltalom körét és megszerzésének módját az elő­zőkben már röviden ismertettük. Szükséges azonban, hogy a talál­mány és szabadalom fogalmát elkülönítsük az e területtel rokon határos más területektől. Hazai vonatkozásban elsősorban az újítások és találmányok kö­zötti különbségre kell utalnunk. A találmányt az újítástól az újdonság különbözése határolja el. Az előzőkben láttuk, hogy találmány, illetve szabadalom alatt csak olyan műszaki megoldásokat érthetünk, ame­lyek abszolút, világviszonylatban újak. Itt tehát olyan gvakorlatban is alkalmazható műszaki megoldásról van szó. mely megoldásnak mód­ját és eszközét a feltaláló adja át először a közösségnek, a társadalom­nak. Az újításnál viszont már a relatív újdonság fogalmával dolgo­zunk. A feltalálók találmányukkal, szabadalmukkal világviszonylat­ban új eljárásokra mutatnak rá. míg az újítók a már ismert., sőt eset­leg egy vagy több helyen gyakorlatilag is alkalmazott eljárásnak el­terjesztését, más helyen történő gyakorlati alkalmazását kezdemé­nyezik. Az újítás és találmány fogalmának úidonsági szemnontból tör­ténő elhatárolása céljából egy a gyakorlat során felmerült esetet hozunk fel. Az egyik vállalatnál egy épület lebontása vált szükségessé. Az 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom