Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)
VI. A védjegyoltalommal összefüggő néhány gyakorlati kérdés
— a védjegyet, — a magyar bejelentés idejét és számát, — a fenntartással élő uniós országok közül melyek azok, ahol a bejelentést meg kell tenni, — az áruk felsorolása osztályok szerint. A 20 éves oltalom alapilletéke 1973. január 1-től kezdődően 400 svájci frank. Az alapilleték növekszik, ha a védjegyet több áruosztályban jelentik be. A hivatalos eljárás illetékén felül a Danubia saját költségeit számítja fel. A kérelmet nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani, amelyet az Országos Találmányi Hivatal továbbít az Unió genfi irodájához. Ha a védjegy lajstromozása ellen az Unió tagországaiból nem érkezik ellenvetés, akkor közzéteszik a „Les marques Internationalles” nevű hivatalos közlönyben, és kiadják a lajstromozást igazoló bizonylatot. A Danubia Szabadalmi Iroda közreműködésével lehetséges az előbb felsorolt adatok alapján az oltalom megszerzése az Unión kívüli országokban is. b) A nemzetközi oltalom megszerzésének előfeltétele a magyar bejelentés. Az Unión kívüli egyes országokban akkor is lehet bejelentést tenni, ha a védjegynek magyar oltalma nincs. c) Nem előfeltétel, de gyakorlatilag hasznos a bejelentés előtt újdonságkutatást végezni vagy végeztetni. Az újdonságkutatással a Danubiát lehet megbízni, de korlátozott valószínűséggel az O.T.H.-nál is elvégezhető. Az árujegyzéket gondos mérlegelés alapján kell összeállítani. Az áruneveket részletesen kell felsorolni, mert általánosságban megnevezett árukat, illetve árucsoportokat nem fogadnak el. Például a gépek megnevezés nem alkalmas, hanem konkrétan kell azt megnevezni (pl. fénycsőbeforrasztógép, vagy lemezvágó gép). Az áruk túl részletes megjelölése és műszaki jellegű meghatározása nem szükséges. Alapelv, hogy az árulista összeállításánál figyelemmel kell lenni a tervezett új gyártmányokra is és célszerűségi okokból azokat is ajánlatos felvenni az árulistára. 3. A védjegyekkel kapcsolatos ügyintézés nem minden vállalatnál helyezkedik el megfelelően. A jelenlegi gyakorlatban a Jogügyi, Kereskedelmi vagy a Műszaki szervezet keretébe illesztették a tevékenységet. A bővebb részletezés mellőzésével is nyilvánvaló, hogy a reklámmal és értékesítéssel való szoros kapcsolat alapján akár önálló csoportként, akár előadóként a tevékenység a Kereskedelmi és propaganda szervezet hatáskörébe tartozik. 4. A védjegyoltalom megszerzésénél számításba kell venni a költségeket is. Meg kell vizsgálni, érdemes-e a vállalatnak jelentős költséget és munkát befektetni, hogy egy olyan megjelölés használatára nyeljen jogot, amely kizárólagosságot biztosít? 26
