Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)
VI. A védjegyoltalommal összefüggő néhány gyakorlati kérdés
A védjegy eljárással kapcsolatos költségeket két csoportra oszthatjuk, amelyeknek végösszege a védjegy hozzávetőleges értékét adja meg. Hangsúlyozni kell, hogy a pontos érték megállapítása számviteli módszerekkel nem lehetséges. Megközelítő érték azonban megállapítható, ha az alábbi költség-tényezőket vesszük alapul; a) A jogi oltalommal és fenntartással kapcsolatos költségek — a védjegy tervezésére fordított kiadások, az újdonság vizsgálatával kapcsolatos kiadások, — a hazai bejelentéssel és fenntartással kapcsolatos kiadások, — a külföldi bejelentés és fenntartás kiadásai, — az esetleges jogvitás eljárással kapcsolatos kiadások, — az adminisztrációs kiadások. b) Reklám jellegit költségek (védjegy propaganda) — bevezető reklám kiadásai, — fenntartó reklám kiadásai. Ezekkel a költségekkel szemben áll a vállalati vagyon részét képező védjegy. A védjegy értéket akkumulál, ezért a költségek beruházás jellegűek, amelyek hosszabb-rövidebb távon megtérülnek. 5. A nemzetközi gyakorlatban számos intézkedés ismert a preventív védelem érdekében. Ezek közül az egyik az, hogy a lajstromozott védjegyet®betűvel jelölik meg. Ez a megjelölés azt a célt is szolgálja, hogy a különböző árunevek tengeréből kiemeli és bizonyos rangot ad a védjegynek. Eredetileg az Egyesült Államokban vált kötelezővé ez a megjelölés, ami a „Registered Trade Mark” első betűje. Később a megjelölést más országokban is bevezették anélkül azonban, hogy kötelezővé tették volna. Nálunk is hasznos lenne elterjedése. Összefoglalva: A vállalat gazdasági céljainak eléréséhez az egyik kivételesen fontos eszköz, hogy olyan megkülönböztető megjelöléssel vagy megjelölésekkel rendelkezzék, amelyek a kereskedelmi, lélektani és jogi szempontoknak mindenben megfelelnek. A védjegy kialakításához, bevezetéséhez és fenntartásához hosszú lejáratú tervet kell készíteni a termelés megkezdése előtt. A védjegy a megfelelő intézkedések hatására olyan vállalati vagyon, amely reprezentálja a vállalati kollektíva munkáját, sőt egyes esetekben a társadalom munkáját is szimbolizálja. A szerző az alábbi forrásmunkákat használta fel a mű III. IV. V. és VI. fejezetének megírásához: András Vera: Színlélektani szempontok a védjegy kialakításában, forgalmazásában c. előadás. Dr. Regőczy Sándor: Védjegyek kereskedelmi jelentősége, védjegypolitika c. előadás. Dr. Vida Sándor: Védjegybitorlás a gyakorlatban c. előadás. 27
