Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)
II. A védjegy és az alkalmazott pszichológia
hogy szocialista vállalatok a régi tőkés kezdőbetűből kialakított védjegyet az államosítás után is fenntartják, s annak hírnevét céltudatosan - és szerintem helyesen — továbbfejlesztik. Ilyenek az RG (Richter Gedeon) embléma, az ELZETT (László Zoltán nevének kezdőbetűiből képzett védjegy), a JAWA (Janeöek i Walter), amelyek ma nagyobb hírnevet biztosítanak a vállalat termékeinek, mint az államosítás előtti jóval kisebb kapacitással dolgozó tőkés vállalatoknak annak idején. A tőkés tulajdonos nevéből kialakított védjegy kifejezetten uralkodó a repülőgépgyártó vállalatoknál, adott esetben a tervező nevének felhasználásával. Utóbbira a Szovjetunióban is akad példa. Ilyen védjegyek: FOKKER BOEING DOUGLAS LOCKHEED VICKERS DORMER HEINKEL MESSERSCHMITT A családi névnek a termékre való transzponálása többek között azt az asszociációt is kelti, hogy a vállalat büszke termékére. A termelés sokrétűsége következtében persze sok vállalatnál felmerült az az igény, hogy ne csak egyetlen vállalati védjeggyel lássák el a termékeket, hanem valamennyi termék önálló védjegyet kapjon. 23 DE HA VILLÁM) AUSTER TUPOUEV ILJUSIN Hasonlóképpen rendkívül elterjedt a tőkés tulajdonos nevéből képzett védjegy az autógyárak esetében is, így: FORD CITROEN RENAULT PANHARD PEUGEOT PORSCHE MASERATI COOPER OPEL ROLLS-ROYCE
