Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Hetedik fejezet. A szerzői jog átruházása. Forgalom a szerzői jogban

lehetőségét a vállalkozó szerezte meg. A mű további sorsa a vállalkozó kezében volt: anyagi siker és balsiker kizárólag őt érdekelte.

Ezekben a jogátruházó szerződésekben igen gyakran volt még egy kikötés, amelyben a szerző a vállalkozóra ruházta nemcsak azokat a kiaknázási lehetőségeket, amelyek a szerződés időpontjában ismeretesek voltak, hanem azokat is. amelyek a jövőben ,,a technika fejlődése folytán” még keletkezni fognak. Átruházta továbbá az oltalmi időnek esetleges meghosszabbításából eredő előnyöket is.

A túlzott előnyszerzésnek ez csak egyik része volt. A továbbiak szerint a vállalkozó a művet átdolgoztathatta, átalakíthatta, sőt mások művével összevegyíthette. ..Raktárra” vettek filmmeséket, sőt forgatókönyveket és könnyűzene-számokat. Ezeket a vállalkozók akár eredeti formában, akár azzal a joggal adták tovább, hogy a jogszerző — például filmvállalkozó — az átvett írói vagy zenei művet tetszés szerint használhatta fel, a szerző nevének feltüntetésével vagy anélkül. Sutba vetették a személyiségi joggal kapcsolatos törvényes és morális szabályokat.

Becker—Bender: ,.Das Urheberpersönlichkeitsrecht im musikalischen Urheberrecht” című művében idézi Beethoven 1804. február 2-án kiállított, Simrock Miklós nevű kiadójához intézett elismervényét. Ennek a következő a tartalma: „Simrock úr Bonnban általam írt három részből álló szonátát, amelyeknek témáit mellékelem, teljesen saját tulajdonának tekintheti. Igazolom sajátkezű aláírásommal, hogy ezért a honoráriumot, 50,— (Ötven) felvettem. Ludwig van Beethoven.‘‘ (Nyilván tallérokról van szó.)

Voigtländer: „Das Verlagsrecht” című munkájában (176. lap) idézi a német zeneműkiadók egyesülete által elkészített jogátruházó nyilatkozatot, melyet a zeneszerzőnek alá kellett írnia. Ez így hangzik: „A kizárólagos és korlátlan egyedüli jogosított kiadói jogot szerezték

meg Önök tőlem .................... című, általam írt zeneműre vonatkozóan,

minden, az ilyen kiadói szerződésből jelenleg és jövőben folyó jogokkal, nevezetesen többszörösítésnek, közzétételnek és forgalomba helyezésnek jogával éspedig úgy az eredeti műre, mint átdolgozásaira vonatkozólag az összes kiadásokra, tetszés szerinti példányszámban,

az összes országok területére (kivéve ............................. beleértve ezen

mű nyilvános előadásával kapcsolatos jogot is). A megszabott tiszteletdíjat készpénzben felvettem, ezt ezennel elismerem. Ennek hiteléül névaláírásom. Szükség esetén ezt bíróság vagy közjegyző előtt megismételem.”

Becker—Bender idézett művének 155. lapján olvasható kiadói szerződés „a korlátlan és teljes, tovább átruházható szerzői jogot” ruházza a kiadóra. Feljogosítja a kiadót szakszerű hozzáadásoknak, rövidítéseknek és megváltoztatásoknak eszközlésére, különösen arra, hogy a szokásos kivonatokat vagy hangszerek számára szükséges íel-94