Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Hetedik fejezet. A szerzői jog átruházása. Forgalom a szerzői jogban

lehetőségét a vállalkozó szerezte meg. A mű további sorsa a vál­lalkozó kezében volt: anyagi siker és balsiker kizárólag őt érde­kelte. Ezekben a jogátruházó szerződésekben igen gyakran volt még egy kikötés, amelyben a szerző a vállalkozóra ruházta nem­csak azokat a kiaknázási lehetőségeket, amelyek a szerződés idő­pontjában ismeretesek voltak, hanem azokat is. amelyek a jövő­ben ,,a technika fejlődése folytán” még keletkezni fognak. Átru­házta továbbá az oltalmi időnek esetleges meghosszabbításából eredő előnyöket is. A túlzott előnyszerzésnek ez csak egyik része volt. A továb­biak szerint a vállalkozó a művet átdolgoztathatta, átalakíthatta, sőt mások művével összevegyíthette. ..Raktárra” vettek film­meséket, sőt forgatókönyveket és könnyűzene-számokat. Ezeket a vállalkozók akár eredeti formában, akár azzal a joggal adták tovább, hogy a jogszerző — például filmvállalkozó — az átvett írói vagy zenei művet tetszés szerint használhatta fel, a szerző nevének feltüntetésével vagy anélkül. Sutba vetették a személyi­ségi joggal kapcsolatos törvényes és morális szabályokat. Becker—Bender: ,.Das Urheberpersönlichkeitsrecht im musika­lischen Urheberrecht” című művében idézi Beethoven 1804. február 2-án kiállított, Simrock Miklós nevű kiadójához intézett elismervé­­nyét. Ennek a következő a tartalma: „Simrock úr Bonnban általam írt három részből álló szonátát, amelyeknek témáit mellékelem, telje­sen saját tulajdonának tekintheti. Igazolom sajátkezű aláírásommal, hogy ezért a honoráriumot, 50,— (Ötven) felvettem. Ludwig van Beet­­hoven.‘‘ (Nyilván tallérokról van szó.) Voigtländer: „Das Verlagsrecht” című munkájában (176. lap) idézi a német zeneműkiadók egyesülete által elkészített jogátruházó nyi­latkozatot, melyet a zeneszerzőnek alá kellett írnia. Ez így hangzik: „A kizárólagos és korlátlan egyedüli jogosított kiadói jogot szerezték meg Önök tőlem .................... című, általam írt zeneműre vonatkozóan, minden, az ilyen kiadói szerződésből jelenleg és jövőben folyó jogok­kal, nevezetesen többszörösítésnek, közzétételnek és forgalomba he­lyezésnek jogával éspedig úgy az eredeti műre, mint átdolgozásaira vonatkozólag az összes kiadásokra, tetszés szerinti példányszámban, az összes országok területére (kivéve ............................. beleértve ezen mű nyilvános előadásával kapcsolatos jogot is). A megszabott tisz­teletdíjat készpénzben felvettem, ezt ezennel elismerem. Ennek hite­léül névaláírásom. Szükség esetén ezt bíróság vagy közjegyző előtt megismételem.” Becker—Bender idézett művének 155. lapján olvasható kiadói szerződés „a korlátlan és teljes, tovább átruházható szerzői jogot” ruházza a kiadóra. Feljogosítja a kiadót szakszerű hozzáadásoknak, rövidítéseknek és megváltoztatásoknak eszközlésére, különösen arra, hogy a szokásos kivonatokat vagy hangszerek számára szükséges íel-94

Next

/
Oldalképek
Tartalom