Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Ötödik fejezet. A szerzői jog korlátozásai
sz) Megrendelt arcképek és szoborképmások tekintetében a többszörösítéá, közzététel, forgalomba helyezés és üzletszerű bemutatás jogát a szerző csak akkor gyakorolhatja, ha a megrendelő is beleegyezését adja. Nem üzletszerű célra történő hű többszörösítést végezhet a megrendelő a szerző beleegyezése nélkül is (64. §). t) Törvényünk, átmeneti rendelkezéseiben, szabad és ismételt felhasználási jogot biztosít azon fordítások számára, melyek ugyan beleütköznének a jelenleg hatályban levő jogszabályba, de a törvény életbelépése előtt az akkori jogszabályok szerint jogosan jelentek meg. Sőt még azok a fordítások is megjelenhetnek, amelyek a törvény életbelépése előtt befejeztettek, de még nem jelentek meg, ha a fordítás tényét a törvényben megjelölt hatóságoknál — a törvény életbeléptetésétől számított három hónapon belül — bejelentették (82. §). Mindez az eredeti mű szerzője jogainak korlátozásaként jelentkezik. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a 8. §-ban felsorolt átdolgozásokra, felhasználásokra, alkalmazásokra is. Szabadon használhatók fel továbbra is zeneművek szövegéül azok az írói művek, melyeket a törvény életbelépése előtt erre a célra a szerző beleegyezése nélkül felhasználtak (83. §). Az 1884. évi július 1. napja előtt Magyarország területén jogosan előadott színműveket, zenés színműveket és zeneműveket a szerző beleegyezése nélkül ezentúl is bárki szabadon előadhatja. Szabadon előadhatja ezentúl is külföldi szerzőnek nemzetközi szerződés rendelkezései értelmében, vagy nemzetközi szerződés hiányában eddig nem védett oly színművét, zenés színművét, zeneművét, mozgófényképészeti művét, amelyet 1884. évi július 1. és 1921. december 31. között Magyarország területén már nyilvánosan előadtak (84. §). A korábbi magyar szerzői jogról szóló törvény 51. §-a szerint többszörözve megjelent és áruba bocsátott zeneművek a jogosult beleegyezése nélkül is nyilvánosan előadhatók voltak, amennyiben a szerző a mű címlapján, vagy annak az elején az előadási jogot magának fenn nem tartotta. Ezek a művek a jelenlegi szerzői jogi törvény hatálya alatt is a szerző beleegyezése nélkül nyilvánosan előadhatók, olyan műpéldányok alapján, amelyeket a nyilvános előadás jogát igénybe vevő 1921. december 31. előtt szerzett meg és amelynek címlapján, elején vagy végén a szerző az előadás jogát magának fenn nem tartotta (85. §). A Szovjetunió a közérdekű korlátozások között első helyen 79
