Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Ötödik fejezet. A szerzői jog korlátozásai
említi, hogy a szerzőnek nincsen kizárólagos joga művének más nyelvre való lefordításához. Ezt a Szovjetunió nyilván az ország területén élő számos nép különböző nyelvére való tekintettel rendelte el. Nagy kulturális érdek fűződött a szerzői jog alapelveinek kibocsátásakor (1928) ahhoz, hogy az írói mű a szovjet szövetséges köztársaság bármely nyelvére — a szerző beleegyezése nélkül, de a szerzői jogdíj élvezete mellett — lefordítható legyen. A mű szabad felhasználása új önálló mű alkotására, a szovjet jogban is szereplő korlátozása a szerzői jognak. Lényegében a magyar jogban is ismertetett módon szabályozza a szovjet jog az idézetek átvételét, a nyilvános üléseken elhangzott beszédekkel, az újságokban megjelent közleményekkel, az utcákon és tereken elhelyezett művészi alkotások többszörösítésével kapcsolatosan a szerzői jog korlátozását. Új — a magyar jogban nem ismert — korlátozások a szovjet jogban a következők: Képzőművészeti művek, rajzok, illusztrációk, fényképek stb. utánnyomhatók időszakos kiadványokban, a korábbi megjelenést követő időben, a forrás és a szerző megnevezésével. Zeneszerző idegen irodalmi műből átvehet szöveget, feltéve, hogy az írói mű szerzője ezt művének minden példányán felirattal meg nem tiltotta. Festészeti művek szobrászati eszközökkel és viszont, szobrászati művek festészeti eszközökkel ábrázolhatok a szerző beleegyezése nélkül is. Építmények és műtárgyak létesítése a szerző által nyilvánosságra hozott építészeti, mérnöki vagy más műszaki tervek, vázlatok vagy rajzok alapján a szerző beleegyezéséhez kötve nincs, hacsak a szerző a nyilvánosságra hozatalkor ki nem kötötte, hogy ezt a jogot kizárólag a maga részére tartja fenn. Nincsen engedélyhez kötve festészeti és fényképészeti művek felhasználása gyári, üzemi, háziipari és ipari készítményeken, azzal a feltétellel, hogy a szerző a jogszabály által megállapított szerzői jogdíjat megkapja. Ha a szerző nem adja hozzájárulását művének színpadra vagy filmre való átdolgozásához, vagy a színpadi vagy filmműnek elbeszélő művé való átdolgozásához, annak a szovjet köztársaságnak közoktatásügyi minisztériuma adhatja meg az engedélyt, amelynek területén az átdolgozott művet megjelentetni szándékoznak. Egyidejűleg állapítják meg a szerzői jogdíjat is. 80