Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Ötödik fejezet. A szerzői jog korlátozásai

Ha Ilosvai Selymes Péter verséből Arany János örökéletű „Toldi”-ja született, senki sem gondol arra, hogy akár tartalmában, akár formájában Arany „Toldi”-ja nem állana egek magasságában Ilosvai Selymes Péter verse fölött. Ahhoz, hogy igazi nagy tehetség hozzányúljon korábbi megalkotott műhöz, nem is kell külön jogszabályi engedély. Az igazi tehetség úgyis mást vagy másképpen, újat és művészit, eredetit és sajátosat alkot.

A 6. § idézett 10. pontja elvileg a szerzőnek azt a kizárólagos jogát deklarálja, hogy engedélye nélkül művét sem film céljaira felhasználni, sem másképp átdolgozni vagy átalakítani nem szabad. E fontos és általános szabály alól alkot egyetlen korlátozó kivételt, hogy bármely művet fel lehet használni más és új eredeti alkotás céljaira, ha az utóbbi alkotás az előbbitől tartalomban és a megjelenítés módjában alapvetően eltér, az alapulfekvő műtől független eredeti alkotásnak minősül, annak ellenére, hogy az ihletet a második mű szerzője az elsőből merítette. (13. sz. ítélet.)

r) A magyar törvény nem tárgyalja kifejezetten a zeneművek területén a melódia — dallam — védelmét. A német törvénynek fentebb idézett 13. § (2) bekezdése eltiltja valamely zeneműnek olyan felhasználását, melyben a zeneműnek dallama — melódiája — egy új mű alapjává tétessék. (Melódián az egyik német kommentár „a hangok egymásutáni olyan rendezett sorozatát érti, amelynek esztétikai hatása van”. Hoffmann—Ritter: Das Recht der Musik.) De ez a védelem sem feltétlen és kivétel nélküli, mert csak olyan értelemben tilos az átvétel, hogy az átvett dallam az új mű alapjává tétessék. Az idegen dallamnak felületes és alkalomszerű érintése valamely nagyobb műben nem ütközik ebbe a tilalmi szabályba. Általában az a felfogás, ha a új műben idegen dallamot idéznek, de ez a dallam az új műnek nem lényeges eleme és nem befolyásolja sem az újnak felépítését, sem annak egyéb jelentős kialakítását: nem lehet a dallam átvétele ellen kifogást emelni. Különösen, ha azt nem változatlanul, hanem átdolgozva vette át az új mű szerzője.

Magyar jogunk külön jogszabály nélkül is ismeri a dallam átvételének tilalmát. Jogosnak az átvételt csak akkor ismeri el, ha az új zenemű, a régihez képest, tartalomban és formában merőben eltérő és az átvett dallamnak, az új jelentőségéhez képest alárendelt a jelentősége (6. § 10. pont).

s) Nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken, különböző alkalmakkor tartott beszédekből álló gyűjtemény a szónok jogutódainak beleegyezése nélkül többszörözhető és forgalomba helyezhető, ha a gyűjtemény sem a szónok életében, sem halálától számított tíz év alatt nem jelent meg [12. § (3) bek.].

78