Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Bevezető
Ajánlom ezt az írást a magyar szerzőknek, negyven évet meghaladó, a szerzők jogaiért folytatott közös küzdelem emlékére. BEVEZETŐ Ezt a kis vázlatot a jogban képzettek is valószínűleg haszonnal forgathatják, ha áttekintést keresnek a ma hatályban levő magyar szerzői jogi anyag fölött. Vitás esetekben a szakembernek talán alaposabban kell elmélyednie problémáinak részleteiben, semmint azt ez a zsebkönyv teszi. Mindenekelőtt azok számára készült ez az írás, akiknek művészi alkotásait oltalmazza a szerzői jog: íróknak, zeneszerzőknek, képzőművészeknek. Ezenkívül azoknak, akik a művészi alkotások értékesítésének különböző területein (könyv- és zeneműkiadás, színház és egyéb nyilvános előadás, film, rádió és televízió stb.) a szerzőkkel ügyleteket kötnek, a szerzői alkotások értékesítésében gyakorlatilag vesznek részt: az értékesítő vállalatok dolgozóinak. Néhány vonással kívánja bemutatni ez a vázlat a szerzői jog egész területét, hogy egységes képet nyerjenek az egészről azok is, akik munkájukban óhatatlanul csak a részletekben élnek. Nyilván érdeklődést fog kelteni a szerzők körében is, hogyan gondoskodik alkotásaik védelméről a jog eszközeivel az államhatalom. Milyen jogszabályok teszik lehetővé, hogy az alkotás eredményeit a szerző minden értékesítési területen és mindenütt ismételten élvezheti, sőt halála után ezeket a jogokat hozzátartozóik is gyakorolhatják. De érdekelni fogja az egyes értékesítő területek dolgozóit is a saját munkaterületükön kívül a szomszédos területek munkája, szabálya és ügyletlebonyolító rendje. Az alkotó művész teremtő gondolatának első megrögzítésétől a könyv, a film, képzőművészek kiállításai, a színház és hangverseny, a rádió és távolbalátás gyakorlati kultúreredményeihez 7