Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
meg, amely esetben más színház a művet a szerződésben megszabott időtartam alatt elő nem adhatja, vagy ilyen jelleg nélkül, amikor a szerző több színháznak adhat egyidejűleg engedélyt műve nyilvános előadására. A színházi kultúra elterjedésénél és a népszerű színpadi művek előadásának nagy számánál fogva kitűnt, hogy a szerző a nyilvános előadással kapcsolatos jogainak önálló védelmét nehezen látja el. Gondos, körültekintő figyelem és utánjárás sem volt elég ahhoz, hogy ellenőrizze a szerző, hol és mikor — belföldön és külföldön — játszották színpadi művét anélkül, hogy tőle erre engedélyt kértek volna. Ezért szerzői tömörülések jöttek létre az egyes államokban, amely tömörülések keretében védelmezték meg a színpadi szerzők műveik nyilvános előadásával összefüggő jogaikat. Ezek a szerzői egyesülések (egyesületek, szövetségek, szövetkezetek stb.) egymással viszonossági szerződéseket kötöttek a különböző honos színpadi szerzők kölcsönös támogatása érdekében. Magyarországon a szerzői jogok oltalmában ezen a területen is a Szerzői Jogvédő Hivatal jár el-Színművön a legtágabb értelemben színpadi előadásra alkalmas, párbeszédek formájában készült írói alkotást értünk. A2 ilyen mű gyakran úgy kerül előadásra, hogy zeneszámok vagy énekszámok is tarkítják az előadást. Ezek lehetnek olyanok, amelyeket a színmű szerzője a zeneszerző beleegyezésével az alkotás során iktatott művébe, vagy olyanok, amelyeket a színmű szerzőjének hozzájárulásával utólag a színház — a zeneszerzővel egyetértve — szőtt a cselekmény keretébe. Zenés színmű, amelynél a szöveg és a zene a szerzők bizonyos együttműködése alapján alkot egységesen értékesíthető művet, bár mind a zeneszerző, mind a szövegíró műve egymástól elvileg elválasztható. * ' 7’ " 1 A szöveges zenemű — nem zenés színpadi mű — nyilvános előadásához szükséges szerzői engedélynél kivételt tesz a törvény: nem kívánja a szöveg szerzőjének engedélyét, elégségesnek tartja a zene szerzőjének hozzájárulását. A zeneszerző a szövegírónak a befolyó szerzői jogdíjakkal elszámolni köteles. A szerzőtársak azonban más megállapodást is köthetnek egymással (53. §). Egyébként minden más műnél, ha a műnek több szerzője van, így a zenés színműnél — opera, operett — is, a nyilvános előadáshoz szükséges engedély minden szerzőtől beszerzendő. A nyilvános előadásra vonatkozó kizárólagos szerzői jog kiterjed a mechanikai előadásra is. Engedélyt kell szerezni a szer-56
