Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

és ez a műsor azoknál a zeneműveknél, amelyeknek versszövegét a felperes írta, a felperes nevét mindig feltüntette, az alperes nyilván feltehette, hogy a felperes nevének az előadásra szóló jelentésben való közlést kívánja és ezért legalábbis gondat’anul járt el az alperes akkor, amikor a felperes nevét a hirdetésekben mellőzte. Ennek folytán az alperes terhére az 1921 : LIV. tv. 23. és 58. §-aiba ütköző vétséget megállapítani és ennek folyományaként az alperest kártérítés fizetésére kötelezni kellett. (C. 1. 2105—1935.) 36. I d e g e n név jogtalan feltüntetése szerzői név gyanánt. Eltiltás. Álnévként sem szabad elhalt író nevét felhasználni. A Kúria a Fellebbezési Bíróság ítéletét részben megváltoz­tatja és a Nemzeti Színház I. r. alperest eltiltja attól, hogy a „Házitündér” újabb színrehozatala alkalmából annak fordítója­ként Huszár Imrét tüntesse fel, eltiltja továbbá II. r. alperest, hogy fordítóként a Huszár Imre álnevet használja. A II. r. alperes álnév gyanánt nem volt jogosítva az ugyan­csak angol műfordítóként működött Huszár Imre nevét haszná'ni. Igaz, hogy akkor, amikor az álnevet használta II. r. alperes, a felperes atyja (Huszár Imre) már nem élt. Álnév gyanánt elhalt írónak a nevét nem szabad használni, ha ez alkalmas a közönség kci’ében annak a hiedelemnek keltésére, hogy a mű szerzője az azon a néven ismert elhalt író. A szerző személyiségi jogát a szerző halála után 50 évig a szerző hozzátartozói vannak hivatva min­den előfeltétel nélkül érvényesíteni. (Kúria P. I. 348/1932 ) 37. S z er z ő nevének kötelező feltüntetése gramofonlemezen. Felperes a szerzői minőségének nótáskönyvén történt feltün­tetésével kifejezést adott annak az akaratának, hogy a könyvben foglalt dalainak mindennemű, tehát gramofonlemezen való több­­szörösítése és forgalombahozatala esetén is a neve szerzőként fel­­tüntettessék. Ha tehát való is. hogy az alperes Dr. M. S.-tól a szokásos módon — nevezetesen engedélyjegyek (lizenzmárkák) megszerzé­sével — jogot nyert ahhoz, hogy az említett dalt gramofonlemezen többszörösítse és forgalomba hozza, az Szjt. 23. §-a értelmében az alperes magán a gramofonlemezen tartozott volna feltüntetni, hogy a dal szerzője a felperes. (C. I. 4065/1929.) 38. F o r d ít ó szerzői nevének mellőzése nyilvános elő­adás ereién. Opera szerzői között a librettó fordítójának neve nem mel­lőzhető a színlapon. Az Szjt. 23. §-ának rendelkezését az 58. § értelmében a nyil­vános előadásra is megfelelően alkalmazni kell. Ehhez képest vét­séget követ el az, aki az előadás hirdetésében a szerző nevét aka­rata ellenére mellőzi és a szerzővel egy tekintet alá esik a for­dító is. E szabály alól a Kúria gyakorlata kivételt tesz annyiban, amennyiben rövidre szabott hirdetéseknél mellőzhető annak a szerzőtársnak megnevezése, aki a mű megalkotásánál kevésbé fontos ténykedést végzett. 288

Next

/
Oldalképek
Tartalom