Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
Dalműveknek (operáknak) énekszöveggel való előadása esetében azonban a szövegírónak és az idegen nyelvű szöveg fordítójának művét az előadás szempontjából jelentőséggel bírónak kell tekinteni, s ennek megfelelően szokás is, hogy az operaelőadások színlapja a zeneszerző neve mellett a szövegírónak és fordítás esetén a fordítónak a nevét is feltünteti. Mindezek alapján s figyelemmel arra is, hogy az előadást hirdető nyomtatvány felelős kiadója az alperes volt, a fellebbezési bíróság a felperesnek, mint az elhalt fordító jogutódainak és hozzátartozóinak sérelmére elkövetett szerzői jogbitorlást az alperes terhére helyesen állapította meg és ennek folytán az alperest kártérítésre helyesen kötelezte. (C. I. 2867—1937.) 39. Bérelt hajón eszközölt zenéltetés nyilvános előadásnak minősül. Az engedély nélküli előadásért a hajó bérlője felelős. Arra az esetre, ha a hajó helyiségében — úgy mint a felperes ellenőrző közegei vallották — a zenészek mások jelenlétében valóban előadták a védett zeneműveket, alaptalanok az alperesnek , azok a további panaszai, amelyekkel a szerzői jogbitorlás vétségének megállapítását és kártérítésre kötelezését megtámadta. Idevonatkozó indokainál fogva helyes ugyanis a fellsbbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a kirándulás céljára külön hajót bérlő alperesnek kellett gondoskodni arról, hogy a hajó bérelt helyiségében a kirándulók jelenlétében a szerző beleegyezése nélkül zeneműveket elő ne adjanak és az alperes terhére gondatlanság állapítható meg már azon az alapon is, hogy a felügyeletet távollétében olyanokra bízta, akik közbelépés nélkül eltűrték azt, hogy a kirándulók által elfoglalt helyiségben védett zenedarabokat jogtalanul előadjanak. (C. I. 5179—1938.) 40. Nyilvános előadás. Kávéházi vagy vendéglői helyiségben engedély nélküli zeneelöadásért nemcsak az üzem tulajdonosa, hanem az is felelős, akit a tulajdonos az üzem állandó vezetésével megbíz. A 18. jogegységi döntvény helyes értelme szerint abban az esetben, ha a kávéházi vagy vendéglői helyiségben zenekar jogosulatlanul ad elő védett zeneműveket, a jogosulatlan e’őadás eszközlőjének kell tekinteni azt is, aki a helyiségben a kávéházi, illetve vendéglői üzemet ténylegesen vagyis sajátjaként gyakorolja, nemkülönben azt is, akit a kávéház vagy vendéglő tulajdonosa a kávéházi, illetve vendéglői üzlet állandó vezetésével megbíz. (C. I. 307—1933.) 41. Nyilvános előadás. Bárki játszik a vendéglőben elhelyezett zongorán védett zeneműveket — még ha az éppen a vendég is — az üzem a zenéltetésért felelős. Mihelyt a vendéglős eltűri, hogy nyilvános vendéglőjében a zongorán valaki a jelenlevő közönség előtt zeneműveket játszik, ezzel már — tilalomba ütköző darabok eljátszása esetén — létesülnek a gondatlanságból elkövetett bitorlás alkatelemei. A kifejtettekhez képest közömbös annak a kérdésnek vizsjf) A magyar szerzői jog zsebkönyve 289
