Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
a szerzői jog bitorlásának a felperes sérelmére történt elkövetését. (C. I. 3896—1929.) 34. Képzőművészeti alkotás. A szerzői jog védelme alatt álló míTaüzotások tárgyának — pl. valamely festménynek vagy szobornak — tulajdonul átruházása esetében a szerző jogai a bírói gyakorlat álláspontja szerint csak annyiban szállnak át a műtárgy tulajdonosára, amennyiben ezek a jogok a tulajdonjog gyakorlásával szorosan kapcsolatosak. Nem illeti meg a szerzői jog védelme alatt álló műtárgy megszerzőjét az a jog, hogy a tulajdonába került műtárgyat mozgófényképészeti mű alkotásánál bármilyen módon felhasználja. “ A szerzői jog védelme alatt álló műalkotások tárgyának — pl. valamely festménynek vagy szobornak — tulajdonul átruházása esetében a szerzőnek jogai a bíró gyakorlat álláspontja szerint csak annyiban szállnak át a tárgy tulajdonosára, amennyiben ezek a jogok a tulajdonjog gyakorlásával olyan szorosan kapcsolatosak, hogy azoknak a szerző szellemi tevékenységét megtestesítő tárgygyal együttes átruházása ellenkező kikötés hiányában a dolog természete szerint nyilvánvaló. Ezen az alapon a műtárgy tulajdonosát jogosultnak kell tekinteni pl. arra, hogy a műtárgyat a közönség számára nyitva tartott helyiségének díszítésére használja fel, vágjTTovábbadás céljából nyilvánosan kiállítsa; de a tulajdonjoghoz ilyen szorosan nem kapcsolódik, ennélfogva a szerző kifejezett engedélye nélkül a műtárgy tulajdonosára nem száll át pl. az a jog, hogy a műtárgyat üzleti célra többszörösítse, vagy írói műnek szövegképéül használjá iei. "TlásŐhlóképpen nem illeti meg a szerzői jog védelme alatt álló műtárgyak megszerzőjét az a jog sem, hogy a tulajdonába került műtárgyat mozgófényképészeti mű alkotására bármilyen módon — akár csak a filmbe felvett helyiségek díszleteként is — felhasználja vagy erre a célra másnak átengedje. A tulajdonosnak engedélye tehát a festőművész szerző eneedélyének hiányát a peres esetben nem pótolja. Ezekből következik, hogy a fellebbezési bíróság a felperes festményének, a tulajdonos, illetve megbízottja engedélyével, de a felperes (festőművész) beleegyezése nélkül a mozgófénvképészeti műben történt felhasználását az Szjt. 6. §-ának 10. pontjában meghatározott bitorlásnak helyesen minősítette. (C. I. 5466—1941.) 35. Név elhallgatása. Nyilvános előadás esetén az előadást hirdető jelentésen a szerző nevét fel kell tüntetni. Bitorlás. Kártérítés. Az 1921 : LIV. tv. 23. §-a értelmében vétséget követ el az is, aki a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelöli vagy mellőzi. A hivatkozott törvény 58. §-a értelmében a rendelkezést a nyilvános előadás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell, mégpedig a Kúria álláspontja szerint az előadást hirdető jelentés (58. §) tekintetében is. A meg nem támadott tényállás szerint a felperes által kiadott folyóiratnak a rádió útjáji való előadásra vonatkozó közlése a Magyar Rádió és Telefonhírmondó R. T. hivatalos műsorán alapult 287
