Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
utasításnak nincs visszaható hatálya. Ezzel az utasítással rendelkezett az oktatásügyi miniszter a 98/1951. (IV. 21.) M. T. számú rendelet 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a tankönyvek kiadására vonatkozó szerződések tekintetében úgy. hogy a kiadó a szerzővel a kiadás jogára vonatkozó szerződést az elfogadott teljes kézirat átvételének napjától számított 6 év tartamára köthet. Korábbi ilyen irányú jogszabályi rendelkezés hiányában az alperes és a szerzők által 1949-ben kötött kiadói szerződés hatálya a 98 1951. (IV. 21.) M. T. számú rendelet 3. §-ában megjelölt 4 év elteltével. 1955. április 21. napjával megszűnt. Ezzel az alperesnek a szerződésen alapult kiadói jogosultsága elenyészett. (Áf. IV. 20.022/1956. Legf. Bság.) 25. Kiadói szerződésre vonatkozó e lőszer z ő d é s a kiadót kötelezi. A kiadó nyilatkozata, amely szerint a szabályszerű szerződést a szerzővel megköti, mihelyt azzal foglalkozni tud: a szerző ajánlatára adott olyan válasznak tekintendő, mely kötelező megállapodás jellegével bír. Nem vitás, hogy a szerző és az alperes között olyan szerződés, amelyet a 98/1951. M. T. sz. rendelet 2. §-a előír, nem jött létre. De létrejött a peres felek között a fent hivatkozott levélben foglalt nyilatkozattal egy előszerződés. Eszerint a szerző a művét kiadásra felajánlotta az alperesnek és az alperes a művet elfogadva, kötelezte magát, hogy amint a kiadással foglalkozni tud, értesíti a szerzőt. Tehát felek közös akarata az volt, hogy ha alperes a kiadással foglalkozni tud, a szerzővel köti meg a szabályszerű szerződést a kiadásra. Ettől az előszerződéstől az alperes eevoldalúan el nem állhatott. Minthogy ezt tette akkor, amikor a kiadással foglalkozni tudott — de nem a perbeli szerzővel, hanem V. I- vel kötötte meg a szerződést — az ebből eredő kárért felelősséggel tartozik. (2.2. Á. 37.565/1954. Főv. Bság.) Az elsőfokú bíróság az alperes kötelezettségét azzal az indokolással állapította meg. hogy az alperes és H. A. között a mű kiadására előszerződés jött létre, amitől az alperes következmény nélkül egyoldalúan el nem állhatott. Az elsőfokú bíróságnak ez a jogi álláspontja annyiban helyes, hogy H. A. a mű felkínálásával ajánlatot tett annak kiadására, amit az alperes elfogadott azzal a nyilatkozattal, hogy a mű kiadásra alkalmas és amikor a kiadással foglalkozni tud. őt értesíteni fogja. E tekintetben a felperes helyesen utalt arra, hogy az alperes levele tartalmazza a szerződés létrejöttéhez szükséges kiadói nyilakozatot. Ezzel a fordító és a kiadó a mű kiadásában feltételesen megegyeztek és a megegyezés megfelel az idézett rendeletnek a szerződés kellékeire vonatkozó rendelkezéseinek. (Áf. IV. 20.242/1955. Legf. Bság.) 26. Kiadói ügylet. Elállás. Kiadásra való alkaimassáp megítélése — kellő időn belül — a kiadó joga. A 98/1951. (IV. 21.) M. T. számú rendelet értelmében a kiadó belátására van bízva, hogy valamely művet a kiadásra minőségileg alkalmasnak tekint-e. 282
