Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Első fejezet. A szerzői jog mibenléte
tőkésítési joggal élni köteles. Az elvet azonban az élet gyakorlata áttörte. A jog gyakorlásának helyébe a kártérítési kötelezettség lépett. így kártérítéisi igénnyé változik, ha a színház a művet szerződés ellenére nem adja elő, a filmgyár-a filmet szerződés ellenére sem alkotja meg. A 98/1951. (IV. 21.) M. T. sz. rendelet 7. § (5) bek. az elállás jogát a kiadó javára kifejezetten biztosítja. Egyben megállapítja a kártérítés mértékét a kikötött szerzői jogdíj teljes összegében. Ezt meghaladó kártérítési igényt a szerző nem érvényesíthet. Az 1936. évi osztrák törvény kettéosztja a szerzői jogot. a) értékesítési jogokra és b) a szerző szellemi érdekű jogaira (személyiségi jog). Ez utóbbiak között felsorolja a szerzői minőség (a szerzőség) jogát, amelyről a szerző le sem mondhat; a szerző neve megjelölésének vagy neve mellőzésének jogát; a mű épségének jogát, mellyel összefügg a torzítás vagy vagy a megrövidítés tilalma; végül a mű kijavításának jogát. Ezekhez csatlakozik még valamely mű birtokosának az a kötelezettsége, hogy a szerző rendelkezésére bocsássa — a birtokos érdekeinek kellő figyelembevétele mellett — többszörösítés céljából a műnek a birtokos rendelkezése alatt álló példányát. Az osztrák törvény kimondja azt is, hogy „a szerzői jog” (személyiségi jogi része) nem ruházható át, de a szerző bárkit feljogosíthat arra, hogy a művet a törvényben tüzetesen megjelölt módok valamelyikén értékesíthesse. Az átruházható értékesítési lehetőségeket a szerző vagyonjogi érdekeinek keretében tárgvazza az osztrák törvény. A szerző személyiségi jogának oltalma érdekében fentebb már ismertetett rendelkezések mellett a magyar törvényt nagyobb mértékben foglalkoztatják a szerző vagyoni érdekei. A többszörösítés, a forgalomba helyezés, a nyilvános előadás, a rádióleadás, a filmesítés stb. kizárólagos joga azt jelenti, hogy elvileg a szerző szabja meg azokat az anyagi feltételeket, amelyek szolgáltatása ellenében a vele szemben jelentkező értékesítő vállalatok tőle, alkotásának ilyen vagy olyan értékesítési jogát megszerezhetik. Ezért egyik jelentősebb vagyoni jellegű rendelkezése a szerzői jognak, hogy a szerző jogait élők között egészben vagy részben átruházhatja, és az is, hogy a jogok fölött halála esetére is rendelkezhetik (3. §). A részben való átruházás joga azt jelenti, hogy a szerző az értékesítés módját, időtartamát vagy területi terjedelmét tetszés szerint szabhatja meg. Törvényünk nem fogadja el sem azt az elvi álláspontot, mely szerint a szerzői jog kizárólag személyiségi jog, sem azt, hogy kizárólag vagyoni jog volna. Mindkét elemből összetevődő sajá-20
