Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
Az uratlan hagyatékra fennálló háramlási jog a szerzői jogra ki nem terjed. Ha a műnek több szerzője van és valamelyikük örökös nélkül halt meg, a meghalt szerzőtárs szerzői joga a többi szerzőtársra vagy jogutódaikra száll. 4. §. A szerzői jog addig, míg az magát a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát illeti meg. végrehajtás tárgya nem lehet. • Végrehajtás tárgya csak az a vagyoni előny lehet, mely a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát annak következtében illeti meg» hogy ő a szerzői jogot értékesítette vagy érvényesítette. 5. §. írói műnek többszörösítése, közzététele vagy forgalomba helyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha a szerző beleegyezése nélkül történik. Hogy a mű többszörösítése. közzététele vagy forgalomba helyezése egészben vagy részben történt, az a tilalom tekintetében különbséget nem tesz. A jelen törvény alá eső többszörösítésnek tekintendő bármely eljárás útján akár egy, akár több példányban előállított többszörösítés, ideértve a kézimásolást is, kivéve nem üzletszerű használatra szánt egyes méldánv ingyenes előállítását. 6^y§. A_szerzői jog bitorlásának tekintendők különösen: T. még meg néni jelent vagy közzé nem tett műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése. l^i^éi£tek^ vagy_ forgalomba helyezése, közzététel alatt értve itt a mű lényeges tartalmának nyilvános közlését is mindaddig, amíg a lényeges tartalom ü szerzel béleegyezésével közzétéve nincsen: a többszörösítésre, közzétételre vagy forgalomba helyezésre a kéziratnak vagy másolatának birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult: 2. oktatás vagy szórakozás céljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak a szerző beleegyezése nélkül többszörösítése. közzététele vagy forgalomba helyezése; 3. olyan kiadás, amelyet a szerző vagy a kiadó a köztük fennálló szerződés vagy a törvény ellenére jelentet meg; 4. a műnek több példányban előállítása, mint amennyihez a kiadónak a szerződés szerint joga van; 5. szerzőtársak közösen készített művének olyan kiadása, amelyet az egyik szerzőtárs jogosulatlanul jelentet meg; fi nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken különböző alkalmakkor tartott beszédeknek a szónok beleegyezése nélkül történt gyűjteményes kiadása; 7. hírlapokba felvétel végett összegyűjtött és többszörösítve megjelent táviratoknak és tudósításoknak jogosulatlan átvétele, az ilyen közleményeknek valamely hírlapban megjelenésük után átvételére a 9. § 2. pontjának rendelkezése alkalmazandó; 8. a szerző beleegyezése nélkül a mű közzétett címének lényegében változatlan átvétele más mű címéül, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy az átvétel, amely nem volt elkerül hete t len, a közönség megtévesztéséi célozta és a szerzőneK vagyoni vagy nem vagyoni kart okozhatott; 9. a szerző beleegyezése nélkül a műnek átvitele mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre, .állandó vagy cserélhető alkatrészeikre (lemezekre, hengerekre, tekercsekre stb.); 172