Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
I. FÜGGELÉK Sa/r d 1921. ÉVI LIV. TÖRVÉNY A SZERZŐI JOGRÓL Első fejezet írói művek 1. Szerzői jog tartalma 1. §. írói mű többszörösítésére, közzétételére és forgalomba helyezésére a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11—1”. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga. Ha a műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mű többszőrösítéséhez, közzétételéhez és forgalomba helyezéséhez valamennyi szerzőtárs beleegyezése szükséges. S~$ f Ha a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalomba helyezéséhez az illető rész szerzőjének beleegyezése szükséges. 2. §. Adalékokból vagy több műből szerkesztett gyűjteményes műre, mint. egységes- egészre nézve a szerkesztői — a gyűjteménybe felvett egyes adalékok vagy művek szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül — a szerzővel egyenlő védelemben részesül. 3. §. A szerzői jog élők között vagy halál esetére, korlátlanul vagy korlátozva átruházható. Átruházás hiányában a szerzői jog a törvényes örökösökre száll. A szerzői jogot jövőben alkotandó műre nézve is át lehet ruházni. Az olyan szerződést azonban, amellyel a szerző szerzői jogát általában jövőben alkotandó minden művére vagy általában jövőben alkotandó műveinek meghatározott nemére ruházza át, a felek bármelyike előzetes egy évi felmondással bármikor felmondhatja, feltéve, hogy a szerződés létrejötte óta öt év már eltelt. Érvénytelen az e szabálytól eltérő oly megállapodás, amely a szerző hátrányára szolgál. A szerző a szerzői jog átruházása esetében is végezhet a többszörösítés befejezéséig olyan változtatásokat, amelyek nem sértik annak a jogos érdekét, akire a szerzői jogot átruházták. Ez a rendelkezés a mű újabb kiadásaira is áll. 171
