Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
Ezt a kedvezményt a rendelet ezúttal a szerző özvegyének és egyéb jogutódainak nem biztosította. A 98/1951. (IV. 21.) M. T. számú rendelet egyéb rendelkezései közűi kiemelendő még a 9. § és a 3. § (4) bekezdése. Az előbbi rendelethely szerint a kiadó, ha a szerződés másképp nem rendelkezik, a művet a kézirat elfogadásától számított egy év alatt kiadni köteles. Ezt az időtartamot a kiadó három hónappal késedelmi kötbér fizetésének kötelezettsége mellett meghosszabbíthatja. Ha a tizenöt hónap is lejárt és a művet a kiadó nem adta ki, a szerző a szerződést egyoldalúan felbonthatja és a szerzői jogdíj teljes egészének megfizetését követelheti. A 3/1958. (VI. 14.) M. M. sz. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése a jogdíj esedékességének körében azt mondja ki, ,,ha a mű a kézirat elfogadásától számított egy éven belül nem jelenik meg, az elfogadáskor esedékessé vált előlegen felül, további 20% jogdíjelőleg jár. Ilyen esetben a jogdíj fennmaradó 15%-át kell az az imprimálástól számított 15 nap elteltével, de legkésőbb a kéziráFeííogadásától számított két év elteltével kifizetni.” Önként értetődik, hogy ez a rendelkezés csak olyan tényállás mellett alkalmazható, ha a kiadó és szerző a 98/1951. (IV. 21.) M. T. sz. rendelet 9. §-ában megállapított egy évi időtartamtól közös egyetértésben eltérnek. Ez a minisztertanácsi rendelet ugyanis — ellenkező kikötés híján — egy évben, illetőleg a 9. § (2) bek. esetén legfeljebb 15 hónapban szabja meg azt a határidőt, amelyen belül a műnek meg kell jelennie. Ha nem jelenik meg a mű 15 hónapon belül: a szerző a szerződéstől egyoldalúan elállhat és a szerzői jogdíj teljes összegének megfizetését követelheti. [9. § (3) bek.] A második hivatkozott rendelethely arról szól. hogy ha a kiadó a mű első kiadásának elkelte után nem él azzal a jogával, hogy egy éven belül új kiadást adjon ki, a szerzőre visszaszáll a mű feletti szabad rendelkezés joga. Jövőben alkotandó műre vonatkozó szerződés esetén a kiadó köteles a kézirat átvételétől számított négy hónapon belül ennek elfogadásáról nyilatkozni [7. § (1) bek.]. A nyilatkozat elmulasztása az elfogadással esik egy tekintet alá [7. § (3) bek.]. Ellenkező kikötés nélkül a kiadó a műnek csak a Magyar Népköztársaság területén megjelenő magyar nyelvű kiadására nyer jogot (4. §). A fordítási jogot elvileg a kiadó nem szerzi meg. De joga van ahhoz, hogy az általa kiadott magyar példányokat 134 idflRH
