Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
országának kötelékébe tartozó szerző (honosság) akár meg nem jelent, akár először az Unió valamelyik országában megjelent (származási ország) művét. Az ilyen alkotás a mű származásának országán kívül eső többi egyezményes országban azokat a jogokat élvezi, amelyeket a vonatkozó törvények belföldinek most vagy ezután megadnak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket az egyezmény külön megad. A magyar honos szerző ezen jogszabály alapján az Unió összes országaiban élvezi ezt az oltalmat, akár meg nem jelent, akár az Unió bármely országában megjelent műve tekintetében: ugyanolyan mértékben, mint amilyen mértékben védi az illető ország saját honos szerzőit. De ha azon országban, ahol a magyar szerző a védelmet kéri, kisebb volna a szerzői jogi oltalom mértéke (pl. valamely értékesítési módra nézve valamelyik unióbeli állam egyáltalán nem adna a belföldi szerzőknek védelmet), mint amennyit az egyezmény megszab: az illető ország az egyezményben megállapított védelmet mégis köteles a magyar honosnak megadni. Ha tehát a bitorlást e művel szemben olyan állam területén követnék el, amely tagja ugyan az Uniónak, de belső törvényhozása a panaszolt bitorlással szemben nem ismer megtorló szabályt, a berni egyezmény szerint az ilyen bitorlással szemben védelmet kell nyújtani. A bitorlási panaszt elbíráló ország bírája az egyezmény rendelkezését köteles alkalmazni saját nemzeti törvényének kevesebb jogot biztosító szabályával szemben. így pl. Bulgária, a Berni Unió tagja az 1951. november 12-én meghozott törvényének 9. cikke szerint megengedi, hogy már közzétett vagy előadott műveiket a ^rád^ a szerző megkérdezése nélkül és jogdíj fizetésének kötelezettsége nélkül sugározza. Ez a bolgár törvényes rendelkezés csak a belföldi szerzőre alkalmazható. Minden külföldi szerző felléphet a bolgár bíróság előtt az egyezmény 11/a cikke alapján és követelheti a szerzői jogdíjat. A bolgár bíróság a külföldinek ezt az igényét megítélni köteles. E jogok élvezése és gyakorlása nincs semmiféle alakszerűséghez kötve és független attól, vajon a mű származásának országában védelmet élvez-e. (Lásd az előbbi bolgár példát.) A magyar író regényének nem jogosított fordítását esetleg olyan országban többszörösítik és helyezik forgalomba, amely ország nem tartozik a berni Unióhoz és ezért ott nem élvez a magyar szerző a fordítás ellen oltalmat. Ha ezt az engedély nélkül töbszörösített és forgalomba helyezett, de az ottani jogszabályok szerint abban az országban jogos regényfordítást beviszik az Unió 119
