Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
bármely országába: a mű példányait a magyar szerző kérelmére ezekben az országokban el kell kobozni. Ugyanez állana valamely filmműre, melyben oltalom alatt álló Unióbeli szerző művét engedély nélkül filmesítették. A filmmű elkobzás alá esne. Még akkor is, ha Magyarország a „kényszer-engedély” rendszerét vezetné be. A kényszer-engedély a magyar szerzőt kötelezné, de az egyezményes idegen ország szerzője az egyezmény 14. cikkének alkalmazását követelhetné bármelyik egyezményes országban — tehát nálunk is. Ha a mű az Unió bármelyik országában jelent meg először, közömbös, hogy a szerzőnek mi a honossága: a védelmet feltétlenül élvezni fogja (6. cikk). Éspedig a mű első megjelenési országában — származási országában — azokat a jogokat, melyek a belföldi szerzőt megilletik, a többi uniós országban azokat a jogokat, amelyeket az egyezmény megad. (A belföldi jogot és még az egyezmény által külön biztosított ún. minimális jogokat.) Ebből az következik, bár a Szovjetunió nem csatlakozott eddig a berni Unióhoz, mégis, ha szovjet honos szerzőnek valamely műve Magyarországon vagy akármelyik más egyezményes országban jelenik meg először, vagy legalábbis egyidejűleg a szovjet megjelenéssel [4 cikk (3) bek.], úgy nálunk vagy más megjelenési (származási) országban azokat a jogokat fogja élvezni a mű, amelyeket a belföldi szerző élvez, az Unió többi országában pedig azokat a jogokat, melyeket az egyezmény megad. Ez a különleges szabály csak a megjelent művekre, vagyis azokra vonatkozik, amelyek a szerző engedélyével szabályszerűen kiadattak. Nem elég a színmű, zenés színmű vagy zeneműnek előadása, nem elég a képzőművészeti alkotás kiállítása és nem elég az építészeti mű kivitelezése (felépítése). A berni egyezménynek első szövege 1886. szeptember 5-én keletkezett egy pótcikkel és egy záró jegyzőkönyvvel. Ezt a szöveget egy újabb diplomáciai konferencia Párizsban 1896. május 4-én egy pótokmányban módosította és egy „nyilatkozatban” értelmezte. 1908. november 13-án Berlinben új módosított szövegben állapodtak meg a szerződő államok. Kimondották (27. cikk), hogy az új szöveg helyettesíti a Bernben kötött alapegyezményt és az 1896. évi párizsi egyezményes okmányokat. Ha valamelyik egyezményes állam az új berlini szöveget nem teszi magáévá — erre az államra nézve az egyezmény régi szövege marad hatályban. Magyarország az 1922. évi XIII. törvénnyel lépett a berni 120
