Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenegyedik fejezet. A bitorlás jogkövetkezményei: büntetés és kártérítés
TIZENEGYEDIK FEJEZET A BITORLÁS JOGKÖVETKEZMÉNYEI: BÜNTETÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉS A polgári peres eljárást szabályozó új törvényünk (1952 : III. és 1954 : VI. törvény) 23. § d) pontja szerint minden szerzői jogi per a megyei bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Minden olyan vitát, amely szerző és az értékesítő vallaiat Icözött felmerült — tekintet nélkül a perben szereplő igény pénzbeli értékére —, kizárólag a megyei birosagoR döntenek el. Ugyanezen bíróság hatáskörébe tartoznak az iparjogvédelmi (szabadalmi stb.) perek is. Az immateriális javak értékesítésében érdekeltek (írók, zeneszerzők, képzőművészek, feltalálok stb.) nagy megelégedéssel fogadták ezt az állásfoglalást, mely a Szjt. 25. §-ának analógiájára lehetővé teszi, hogy jogorvoslat esetén ezekben a perekben a Legfelsőbb Bíróság mondja ki az utolsó szót. A szerző kizárólagos jogainak (többszörösítés, nyilvános előadás, rádióleadás, mechanikai felvétel stb.) megsértését (bitorlás) a törvény büntetőjogi úton is üldözi. Ezenfelül a bitorlót az okozott kár megtérítésére is kötelezi. (3., 4., 5., 6., 7. sz. ítélet.) Elvileg nem volna semmiféle akadálya annak, hogy a szerzői jog sérelmére elkövetett bűncselekményeket a büntető bíróságok hatáskörébe utalják. A szerzői jog körében jelentkező szakkérdések finomságai és gyakran bonyolult természete mégis azt teszik kívánatossá, hogy ezen a kivételes jogterületen, a sérelem büntetőjogi vonatkozásait is, a hatáskörrel bíró polgári bíróság bírálja el. A szerzői jog bitorlásának büntetőjogi minősítésére, valamint a sértettet ért károk megtérítésére vonatkozó tények és jogi előfeltételek kiderítése és megállapítása — a büntetés kiszabása és kártérítésben való marasztalása — egyaránt a polgári bíróság feladata (25. §). A büntetőjogi megtorlásra vonatkozó magánindítvány a polgári bíróság előtt benyújtott és a kártérítést vagy egyéb polgári igényt (például a bitorlás abbahagyását) szorgalmazó keresetlevélben terjeszti elő a sértett [9800 1922. lg. M. rend. 5. § (2) bek.] Bár a szerzőtársak közös és egységes műve szerzői személyiségi és vagyoni jogaik tekintetében ezeket szétválaszthatatlanul köti össze: felmerült sérelmek esetén bármelyik szerzőtárs egyedül is fel’áphet felperesként. 107
