Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenegyedik fejezet. A bitorlás jogkövetkezményei: büntetés és kártérítés

A bitorlás büntetőjogi megtorlása nemcsak a szerzőt oltalmazza alkotása feletti rendelkezés biztonsága tekintetében, de a társadalmat is, melynek kimagasló érdeke, hogy kultúrája fejlődjék. Ennek előfeltétele: a kultúra minden területén működő alkotó művész hatályos védelme. Ez az oka, hogy mindenütt, ahol a szerző védelmét jogszabály biztosítja — csekély kivétellel —, büntetőjogi következményei is vannak a szerző sérelmére elkövetett jogellenes cselekményeknek. Az eltérések inkább az anyagi büntető szabályokban és abban jelentkeznek, hogy a polgári vagy büntető bíróságok járnak-e el a bitorlás megtorlása érdekében. Legtöbb országban a büntetés kiszabása kérdésében a súlyos gondatlanságot a szándékosággal azonosítják.

Közömbös, hogy a bitorló hasznot akart-e cselekményével elérni vagy sem.

Az engedély nélküli átalakítások, megváltoztatások, lerövidítések, a mű fölös mértékben történő átvétele idézés ürügyén: minden műalkotás területén előfordulhatnak. (írói vagy zenei mű, balett, film, képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás stp.)

Közömbös az is, hogy a bitorló más által bitorolt művet vett jogellenesen igénybe. Ebben az esetben sem szabad a bitorló művét engedély nélkül felhasználni. Pl. valaki engedély nélkül lefordít egy idegen nyelvű művet. Háezt fel is használja: bitorlást követ el. De a bitorló fordítását is védi a törvény, miért is az ilyen fordításhoz sem nyúlhat senki a bitorló-fordító hozzájárulása nélkül.

A szerzői jog megsértését — bitorlását — a törvény pénzbüntetéssel sújtja. Ezenfelül a bitorló a sértettnek az őt ért hátrányokért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) köteles adni (18. §) A kárnalc és a gazdagodásnak tényét és mennyiségét minden körülmény figyelembevételével a bíróság — legjobb belátása szerint — állapítja meg [30. § (1) bek.]. Ha a bitorlót nem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye ugyan nincsen, de a bitorló a sértettnek saját gazdagodása erejéig mégis felelős [18. § (2) bek.]. (3. sz. ítélet.)

Büntetőjogi és kártérítési következményei vannak annak is, ha valaki mást a szerzői jog bitorlására rábír. Ebben az esetben a jelbújtó és a tettes a kárért egyetemlegesen "felelősek. A felbujtó kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes kártérítésre vagy egyáltalán nem. vagy nem teljes mértékben kötelezhető. A többi részes büntetése és kártérítési kötelezettsége az általános jogi elvek szerint ítélendő meg (19. $). A bitorlásra vonatkozó e jogkövetkezményeket a zeneművekre nézve a törvény 48. §-a, a nyilvános előadásra vonatkozó kizárólagos jogok megszegőire az _57. és 58. § terjeszti ki. A 61. és 65. §§ a képző-108