Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
98 A 19. §. 3. bekezdése szerint a többi részes, nevezetesen a bűnsegéd (Btk. 69. §. 2. bekezdés) büntetése az általános büntetőjogi szabályok (Btk. 72. §-a) szerint ítélendő meg. Az általános büntetőjogi elvek szerint gondatlanság esetén a részesség fogalmilag ki van zárva. Ehhez képest az általános büntetőjogi szabályoknak megfelelően mondotta ki a kir. Kúria P. I. 3448/1930. szám alatt hozott ítéletében, hogy „mindenki, akinek gondatlan cselekménye vagy mulasztása közrehat a bitorlást megvalósító eredmény előidézésében, az maga is elkövetője, azaz tettese a bitorlás vétségének, s a Szjt. 18. §-a értelmében büntetendő“. Nem lehet a bitorlás cselekményében részeseknek s általában a bitorlás cselekményéért felelőseknek tekinteni azokat, akik a bitorlás cselekményének véghezvitelénél szolgálati vagy ehhez hasonló viszonynál fogva tevékenykedtek, s alkalmaztatásuk jellegénél fogva az őket alkalmazó tettes meghagyásába bele nem szólhattak, de tevékenységük végső eredményeit nem ismerhették.49 így nem vonhatók felelősségre valamely mű jogosulatlan kiadásánál közreműködött nyomdászok, szedők stb. 20. §. A bitorlás útján létrejött példányok készletei, valamint a szerzői jog bitorlásának elkövetésére szánt különös eszközök és készülékek, amilyenek: minták, lapok, lemezek, dúcok, kövek, tömöntvények, hengerek, tekercsek, filmek stb., elkoboztatnak és mihelyt az elkobzást elrendelő bírói határozat jogerőre emelkedett, megsemmisíttetnek vagy károsító alakjuktól megfosztva a tulajdonosnak visszaadatnak. Ha a műnek csak egy része tekinthető bitoroltnak, az elkobzás csak erre az egy részre és a hozzá különösen használt eszközökre és készülékekre terjed ki. Az elkobzás kiterjed mindazokra a példányokra, eszközökre és készülékekre, melyek a szerzői jogot bitorlónak vagy részeseinek, továbbá nyomdásznak, elárusítónak, más iparszerű terjesztőnek, nyilvános kiállítónak vagy üzletszerű használónak birtokában vagy bárhol készletben találtatnak. Elkobzásnak akkor is van helye, ha sem szándékosság, sem gondatlanság nincs. Elkobzásnak örökösök és hagyományosok ellen is van helye. Amennyiben harmadik személy jogát nem sérti, a károsítottnak szabadságában áll a példányokat, eszközöket és készülékeket előállításuk áráért egészben vagy részben átvenni. 48 48 Dr. Kenedi Géza: „A magyar szerzői jog“ 127. 1.
