Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
9S A sértett fél kérheti, hogy a bitorlás útján létrejött példányok készletei, valamint a bitorlás elkövetésére szánt különleges eszközök és készülékek elkoboztassanak. Elkobzásnak az Élj. rend. 5. §-a értelmében csak anynviban van helye, amennyiben a sértett fél ez iránt külön kérelmet terjeszt elő, amely kérelemben tüzetesen jelölendők meg azok a tárgyak, amelyeknek elkobzását kéri. Az elkobzás a kereseti kérelem egyedüli tárgya is lehet. Elkobzás alá eső készlet alatt oly példányokat kell érteni, amelyek forgalomba hozatalra (eladásra, vagy üzletszerű használatra) vannak szánva, ami az eset körülményeiből állapítandó meg. Készlet lehet egy példány is, ha elárusításra van szánva. Elkobzás alá esnek azok a jogosulatlanul előállított példányok is, amelyek a bitorlótól olyanok tulajdonába vagy birtokába mentek át, akiknél azok értékesítésre várnak. Elkobzás tárgyai ezenfelül a bitorlás elkövetésére szánt különleges eszközök és készülékek, minők a minták, lapok (klisék), dúcok (faducok), kövek, tömöntvények, matricák, továbbá a mechanikai előadás céljaira szolgáló hengerek, lemezek, tekercsek, filmszalagok, stb. Ezek az eszközök és készülékek csak akkor tárgyai az elkobzásnak, ha az adott esetben a bitorlás különleges eszközei és készülékei voltak, vagyis ha egyenesen a megállapított jogosulatlan többszörözés, utánképzés céljára készültek s ebben az alakjukban csakis erre a célra szolgálhatnak. A törvény szerint azok a tárgyak, amelyek elkobzását jogerős bírói határozat (ami alatt nyilván ítélet értendő) rendelte el, megsemmisítendők, vagy — ha lehetséges — károsító alakjuktól megfosztandók. Ez utóbbi esetben a tárgyak a károsító alakjuktól történt megfosztás után a marasztalt félnek visszaadandók. Amennyiben az ítélet a készletben levő példányokat egészben rendelte elkobozni, azok megsemmisítendők. A bitorlás elkövetésére szolgált eszközök s készülékek elkobzása esetén sok esetben nem lesz szükség a megsemmisítésre, hanem elegendő a károsító alakjuktól való megfosztás pl. a szedés betűinek szétszórása, szétosztása, vagy a fémlapok, tömöntvények beolvasztása, kövek, lapok lecsiszolása stb. A törvény szerint abban az esetben, ha a műnek csak egy része tekinthető bitoroltnak, az elkobzás csak erre az egy részre s a hozzá különösen használt eszközökre és ké-7*
