Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

97 A többi részes büntetése és kártérítési kötelezettsége az általános jogi elvek szerint ítélendő meg. A Szjt.-ünk szerint (19. §. 3. bekezdés, 24. §. 2. bekez­dés) — amennyiben ez a törvény másként nem rendel­kezik — a bitorlás s általában a Szjt.-be ütköző vétsé­gekre nézve a büntető törvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései, a kártérítési kötelezettség tekinteté­ben pedig az általános magánjogi elvek irányadók. A bitorlás vétségének tettese az, aki a bitorló cselek­ményt elkövette. Bitorlás vétsége miatt bűnös s mint üyen, büntetés alá esik mindenki, aki a bitorlás tényálladékának megvalósítá­sában szándékosan vagy gondatlanul közreműködött. Hogy mikor van a bitorlás befejezve, arról a 21. §. ren­delkezik. Ugyancsak a törvény most említett 21. §-a értel­mében a bitorlás vétségének kísérlete szándékosság esetén sem büntethető. Aki mást a bitorló cselekmény elkövetésére reábir, az felbujtó. Ily esetben a felelősség kérdését a 19. §, különleges rendelkezései szerint kell elbírálni. Aki mást a bitorló cselekményre rábir, az tekintet nél­kül az utóbbinak vétkességére, akként büntetendő és akként tartozik kártérítéssel, mintha a bitorlást szándékosan ő kö­vette volna el. Lehetséges, hogy az, akit a felbujtó a bitorlás elkövetésére reábir, szándékosan követte el a bitorlást, s le­hetséges, hogy ez utóbbi a bitorlás elkövetésénél csak gondat­lanul járt el, s végül fenforoghat az az eset is, hogy ugyanőt az általa elkövetett bitorlás tekintetében sem szán­dékosság, sem gondatlanság nem terheli; — ehhez képest fog az, aki a reábirás folytán a bitorlást elkövette, a 18. §. értelmében felelősséggel tartozni. Ha a tettes teljes kártérí­téssel tartozik, akkor a tettes és a felbujtó egyetemlegesen felelősek a kárért. Egyébként azonban itt is az általános büntetőjogi sza­bályok nyernek alkalmazást. Ehhez képest mellőzte a kir. Kúria P. I. 3953/1932. szám alatt hozott ítéletében a felbujtónak a büntetését, amikor az, akit a jogosulatlan utánképzésre rábirt, a bitorlásnak csak kísérletét követte el, — mert a büntetőjogi szabályok sze­rint a felbujtó nem büntethető, ha az, akit valamely bünte­tendő cselekményre szándékosan reábirt, annak csak kísér­letét követte el, s a vonatkozó büntetendő cselekmény kí­sérlete — miként a bitorlás vétségének kísérlete is — bün­tetést maga után nem von.

Next

/
Oldalképek
Tartalom