Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
97 A többi részes büntetése és kártérítési kötelezettsége az általános jogi elvek szerint ítélendő meg. A Szjt.-ünk szerint (19. §. 3. bekezdés, 24. §. 2. bekezdés) — amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik — a bitorlás s általában a Szjt.-be ütköző vétségekre nézve a büntető törvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései, a kártérítési kötelezettség tekintetében pedig az általános magánjogi elvek irányadók. A bitorlás vétségének tettese az, aki a bitorló cselekményt elkövette. Bitorlás vétsége miatt bűnös s mint üyen, büntetés alá esik mindenki, aki a bitorlás tényálladékának megvalósításában szándékosan vagy gondatlanul közreműködött. Hogy mikor van a bitorlás befejezve, arról a 21. §. rendelkezik. Ugyancsak a törvény most említett 21. §-a értelmében a bitorlás vétségének kísérlete szándékosság esetén sem büntethető. Aki mást a bitorló cselekmény elkövetésére reábir, az felbujtó. Ily esetben a felelősség kérdését a 19. §, különleges rendelkezései szerint kell elbírálni. Aki mást a bitorló cselekményre rábir, az tekintet nélkül az utóbbinak vétkességére, akként büntetendő és akként tartozik kártérítéssel, mintha a bitorlást szándékosan ő követte volna el. Lehetséges, hogy az, akit a felbujtó a bitorlás elkövetésére reábir, szándékosan követte el a bitorlást, s lehetséges, hogy ez utóbbi a bitorlás elkövetésénél csak gondatlanul járt el, s végül fenforoghat az az eset is, hogy ugyanőt az általa elkövetett bitorlás tekintetében sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli; — ehhez képest fog az, aki a reábirás folytán a bitorlást elkövette, a 18. §. értelmében felelősséggel tartozni. Ha a tettes teljes kártérítéssel tartozik, akkor a tettes és a felbujtó egyetemlegesen felelősek a kárért. Egyébként azonban itt is az általános büntetőjogi szabályok nyernek alkalmazást. Ehhez képest mellőzte a kir. Kúria P. I. 3953/1932. szám alatt hozott ítéletében a felbujtónak a büntetését, amikor az, akit a jogosulatlan utánképzésre rábirt, a bitorlásnak csak kísérletét követte el, — mert a büntetőjogi szabályok szerint a felbujtó nem büntethető, ha az, akit valamely büntetendő cselekményre szándékosan reábirt, annak csak kísérletét követte el, s a vonatkozó büntetendő cselekmény kísérlete — miként a bitorlás vétségének kísérlete is — büntetést maga után nem von.
