Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

9a (Tvt.) 33. §-ában foglalt szabály hasonszerű alkalmazásával döntötte el. Ha az eljárt közeg a bitorlást szándékosan vagy gondat­lanságból követte el, akkor a jogi személy az eljárt közegé­vel egyetemlegesen felel a bitorlás elkövetésével okozott va­gyoni és nem vagyoni kárért. A Szjt. 18. §-a rendelkezéséből következik továbbá, hogy ha a bitorlás folytán a jogi személy többel gazdago-, dott, mint amennyit a természetes személy által okozott kár összege kitesz, akkor a jogi személy a gazdagodása erejéig felelős, s ebben az esetben a felelőssége a kártérítés összese tekintetében a közegének felelősségétől különbözőképen alakulhat. Ha pedig az eljárt természetes személyt a bitorlás tekin­tetében sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, akkor — amint ezt a kir. Kúria P. I. 1636/1934. sz. alatt ho­zott ítéletéből kitűnik — a törvény 18. §-ában fogaltakra tekintettel a jogi személy felelőssége ugyancsak a saját gaz­dagodása erejéig terjed. Nyilvánvaló, hogy a jogi személy felelősségénél nem le­het kisebb a felelőssége annak a természetes személynek sem, akinek alkalmazottja az alkalmaztatása körébe eső te­endők ellátásában követte el a bitorlást, s aki egyébként a bitorlás elkövetésében közre nem működött illetve atekin­­tetben vétlen volt. Kimondta a kir. Kúria a P. I. 7251/1928. sz. alatt hozott ítéletében, hogy az alperesként perbe vont N. U. politikai napilap nem jogi személy, s így nincs perképessége, perben félként csak az a kiadó, mint természetes személy, vagy az a kiadóvállalat mint jogi személy állhat, amely a napilapot kiadj íi Ellenben perben állhat félként a kir. Kúria P. I. 2193/1934 sz. alatt hozott ítéletéből kitetszően a Nemzeti Színház s a m. kir. Opera, mint önálló személyiséggel bíró közintézetek. Lapokban elkövetett bitorlás, a felelős szerkesztő fele­lőssége. Előfordul, hogy valamely hírlapban, folyóiratban jelenik meg valamely közlemény (cikk, zenemű, kép, rajz), amelv bitorlást (ide értve a Szjt. 22., 23. §-aiban és a 65. §. 2. bek.-ben meghatározott vétségeket is) foglal magában. A birtolásért a felelősség kétségkívül terheli azt, aki a közleményt, mint tőle származót, közlés végett a hírlapnak, folyóiratnak beküldte. A bitorlás elkövetésében azonban közreműködik az is, aki a lap összeállítását intézi, s akit a rendelkezés illet meg a tekintetben, hogy a lap mily tartalommal s mily köziemé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom