Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
92 tényállás az volt, hogy az alperes egy zenés színmű egyes zeneszámait gramofonlemezre felvéve, a zeneszámok versíróját és zeneszerzőjét feltüntette ugyan, de az egész mű címére való utalás ellenére mellőzte a felperes megnevezését, mint aki a színművet írta. A kir. Kúria szerint ez az eljárás a felperesnek az ő írói nevéhez fűződő érdekét és ehhez képest szerzői jogából folyó személyiségi jogát sértette, s bár az alperesnek ez az eljárása nem tekinthető bitorlásnak, mégis ugyanőt a Szjt. 18. §-ában a magánjogi következményekre vonatkozóan felállított szabály alkalmazásával a közönséges gondtlanságot meghaladó ú. n. súlyos gondatlanság hiányában is nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. A Szjt.-nek a magánjogi következményekre (kártérítés, elkobzás) vonatkozó szabályai azonban csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha a szerzőnek, mint ilyennek személyiségei jogait sértik meg. Egyébként a személyiségi jogok megsértése esetén az általános magánjogi szabályok irányadók. Jogi személyek felelőssége. A kir. Kúria szerint (P. I. 980/1928., P. I. 3896/1929., P. I. 1925/1933., P. I. 1636/1934. stb.) fogalmilag ki van zárva az, hogy jogi személy (társaság, egyesület, stb.) bitorlás vétségét (ide értve a Szjt. 22., 23. §aiban és a 65. §. 2. bek.-ben meghatározott vétségeket is), elkövethessen, ily vétség miatt bűnösnek vagy bűnrészesnek kimondható s büntethető legyen. Vétséget csak azok a természetes személyek követhetik el, kik a jogi személy nevében szándékosan vagy gondatlanul eljártak. Megtörténik, hogy a sértett fél annak megállapítását kéri, hogy valamely jogi személy követett el az ő sérelmére bitorlást, s kéri a jogi személyt a névszerint megjelölt közege személyében megbüntetni. Nyilvánvaló, hogy a névszerint megnevezett természetes személy csak akkor büntethető, ha saját személyében van félként perbe vonva, s ekként alkalom adatott neki, hogy perbenálló félként védekezzék. Az ő megbüntetése s általában marasztalása kérdésében a perbenálló jogi személy védekezése alapján nem lehet dönteni. A kir. Kúria említett határozatai szerint azonban akkor, ha a jogi személy nevében eljárni jogosult egyén az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában követte el a Szjt.be ütköző vétséget, akkor a Szjt. értelmében követelhető vagyoni és nem vagyoni kárért illetve gazdagodásért a jogi személy is felelősséggel tartozik. A kir. Kúria ekként a jogi személyek felelősségét nem az általános magánjogi elvek szerint (a 84. sz. t. ü. döntvény), hanem a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. te.
