Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
91 A törvény szerint abban az esetben, ha a bitorlót sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincs s a bitorló a sértettnek csak saját gazdagodása erejéig felelős. Ilyen eset pl. az, amikor a kiadó a szerzővel kötött szerződés alapján a művet kiadja s nem tudta, és kellő gondosság mellett sem tudhatta, hogy a kiadás szerzői jogot sért, nevezetesen azét, aki a szerzőtől a kizárólagos kiadói jogot már korábban szerezte meg. Kimondta a kir. Kúria P. I . 2614/1934. sz. alatt kelt ítéletében, hogy a bitorló a gazdagodás összegét szándékosság és gondatlanság hiányában is akkor is kiadni tartozik, ha a sértettnek kára nincs, — mert a törvény ide vonatkozó rendelkezésének (18. §. 2. bek.) célja az, hogy a bitorló ama cselekménye folytán, amellyel a bitorlás tényálladékának megvalósításában részt vett, s amely cselekménye vétlensége esetén is jogellenes, ne gazdagodhassék. Az új Szjt. éppen ezért nem vette át a régi törvény 19. §. 3. bek.-ének azt a rendelkezését, hogy a vétlen bitorló az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős. Gazdagodás rendszerint az az összeg, amelyet a kérdéses felhasználásért a szerzőnek fizetni szoktak. De a gazdagodás megfelelő adatok esetén ettől eltérőleg is megállapítható. Tekintettel az általános magánjogi elvekre, a vétlen bitorló a gazdagodásért csak annyiban felel, amennyiben a gazdagodás akkor, amikor a bitorlásról tudomást szerzett, nála még megvolt. A kir. Kúriának P. I. 1302/1935. szám alatt kelt ítélete szerint a szerzőnek az ő szerzői jogából folyó személyiségi jogait sértő cselekmények magánjogi következményei tekintetében is a Szjt.-ben felállított szabályokat kell irányadóul tekinteni, ha nem is forog fenn bitorlás vétsége. Két fontos személyiségi joga van a szerzőnek, amelynek megsértése bitorlás, nevezetesen az a joga, hogy műve az ő nevével jelöltessék meg, továbbá az a joga, hogy művén változtatást csak ő végezhet s más csak az ő engedélyével eszközölhet (1. a 3. §-nál ,,A szerző személyiségi jogai“ cím alatt). Ha ellenben a szerzőnek e minőségében egyéb személyiségi joga szenved sérelmet, akkor a Szjt. 18. §-a alapján követelhet kártérítést, tehát szándékosság vagy gondatlanság esetén vagyoni és nem vagyoni kártérítést, sőt az eset körülményeihez képest a Szjt. 20. §-a alapján elkobzásnak is lehet helye. A kir. Kúria fent említett ítéletével eldöntött ügyben a
