Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
90 pénzbeli elégtétel adassék, az annak a megfontolásában taállja indokát, hogy a szerzőnek az ő szerzői jogain ejtett sérelem keserűséget, lelki fájdalmat okozott, hogy írói nevének és tekintélyének ártalmára volt, hogy személyiségi érdekei szenvedtek sérelmet, pl. amiatt, mert művét abban az alakban vagy abban az időben nem is akarta nyilvánosság elé vinni, vagy mert művét jogosulatlan változtatásokkal adták ki vagy adták elő, vagy mert nevét művéről elhagyták, stb. Különösen a szerző nevének jogosulatlan kitétele vagy mellőzése, továbbá a művön jogosulatlanul végzett változtatások esetén (1. a 3. §-nál: „A szerző személyiségi jogai“) lesz helye nem vagyoni kártérítésnek. Bár a most kiemelt szempontok azt tennék indokolttá, hogy nem vagyoni (eszmei) kár megtérítése iránt csak maga a szerző támaszthasson igényt, s nem az is, akire szerzői jogát átruházta, — mindazonáltal arra való tekintettel, hogy a törvény a 18. §-ban ide vonatkozóan megkülönböztetést nem tesz, a bírói gyakorlat elismerte annak nem vagyoni (eszmei) kár megtérítéséhez való jogát is, akire a szerző a szerzői jogát átruházta, pl. az átruházott jog védelmére és érvényesítésére alakult egyesület javára (Kúria P. I. 4582/1927., P. I. 1925/1933. stb.), vagy annak a kiadónak javára, aki a másiknál erősebb jogot tudott kimutatni (Kúria P. I. 3744/1931. sz.). A bírói gyakorlat azért magyarázza ekként a törvény szóbanlevő rendekezését a szerző jogutódja javára is, mert (amint ez a kir. Kúria P. I. 3744/1931. számú ítéletéből kitűnik) sokszor még a körülményeknek a legjobb belátás szerint való mérlegelése mellett is leküzdhetetlen nehézségbe ütközik annak megállapítása, hogy a szerzői jog alanyát mennyiben érte vagyoni kár, míg a nem vagyoni (eszmei) kár megítélésénél a'bíró a legteljesebb szabadsággal járhat el.46 A törvény szerint a kártérítés összege nem lehet kevesebb a bitorló gazdagodásánál. Vagyis a bitorló azt, amivel gazdagodott, más szóval a tiszta nyereséget (vagyoni előnvt), amelyre szert tett, kiadni tartozik akkor is, ha az meghaladja a sértettnek okozott vagvoni kárt. Indokolttá tette ezt a rendelkezést annak a megfontolása, hogy különben a bitorló a vagyoni kár megtérítése mellett is vagyoni előnyre tehetne szert. 40 40 Az osztrák törvény szerint (módosított szöveg 50. §-a) a sértettet az elszenvedett keserűségért és más személyes hátrányaiért megfelelő pénzbeli elégtétel illeti. Dr. Seiller (Österreichisches Urheberrecht) szerint e címen a szerző akkor is felléphet, ha összes szerzői jogait átruházta, s e címen csak a szerző s nem a jogutódja is — támaszthat igényt.
