Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
89 hogy a bíró szándékosság esetében nagyobb büntetést fog kiszabni, mint gondatlanság esetén. Büntetés alá a bitorlást megvalósító cselekmény esik. Állhat nemcsak valaminek tevésében, hanem nemtevésében is, pl. a korcsmáros eltűri, hogy a vendégek a magukkal hozott cigányokkal a vendéglőjében jogosulatlanul védett műveket játszatnak. Büntetésnek az Élj. rend. (9800/1922. I. M. sz.) 5. §-a értelmében csak akkor van helye, ha a sértett a keresetben terjeszti elő a büntetés iránti kérelmet. A pénzbüntetéssel való büntetés a bitorlás büntetőjogi következménye. A bitorlás magánjogi következményei közt említi a törvény a kártérítést (18. §.), s az elkobzást (20. §.). Ellenben nem tesz említést a törvény a bitorlás jogkövetkezményeinek felsorolása közt a bitorlás abbanhagyására irányuló igényről. Pedig nem lehet kétséges — amint az a magánjogi igények érvényesítéséről általában rendelkező 25. §-hoz fűzött miniszteri indokolásból is világosan kitűnik, — hogy a sértett fél aziránt is terjeszthet elő keresetet, hogy a bitorló a bitorlási cselekmény abbanhagyására köteleztessék, illetve a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltassék. Az eltiltás tehát, amelyet a 28. §. biztosítás céljára szolgáló ideiglenes inézkedéskép említ, az ítéletben marasztalás tárgya is lehet.45 A kártérítés kérdését a 18. §. akként szabályozza, hogy szándékosság vagy gondatlanság esetén a bitorló teljes kártérítéssel tartozik, s köteles a sértettnek vagyoni és nem vagyoni káráért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni. A vagyoni kártérítés kiterjed úgy a valóban elszenvedett kárra (damnum emergens), mint az elmaradt nyereségre (lucrum cessans), amely rendes körülmények közt várható volt. Az új Szjt.-ünk (a régitől eltérően! — a sajtóról szóló 1914:XIV. te. 39. §-ának s a becsület védelméről szóló 1914:XLI. te. 28. §-ának nyomán — rendelkezik akként, hogy a bitorló a bitorlással okozott vagyoni káron felül a nem vagyoni (eszmei, erkölcsi) kárt is megtéríteni tartozik (min. ind.). Hogy a szerzőnek nem vagyoni (eszmei) kár címén 45 Az ítéletnek közzétételére vontakozó kötelezettség, amelyről a SzjL 30. §-ának 2, bekezdése rendelkezik, nem a birtorlásnak, hanem a perveszteségnek jogkövetkezménye.
