Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

azonos valamely létező személy nevével, amikor is az álnév használata a közönség bizonyos körében arra a téves következtetésre ad alkalmat, hogy a mű az álnévvel egyező nevű szerzőtől ered; ez áll különösen akkor, ha a szerző álnév gyanánt oly szerzőnek nevét használja, aki hasonló téren fejtett ki szerzői tevékenységet. Ily esetekben az. akinek nevével azonos a használt álnév, személyiségi jogának sérelme címén léphet fel az álnevet használó szerző ellen (1. „Más nevének feltüntetése“ a 3. §-nál).

A kir. Kúria idézett ítélete szerint nincs megengedve álnév gyanánt valamely elhalt író nevével egyező név használata sem, ha az ily név használata alkalmas a közönség körében annak a hiedelemnek keltésére, hogy a mű szerzője az azon a néven ismert író. Az ilyen, az elhalt iró iránti kegyelettel össze nem egyeztethető névhasználat esetében az elhalt személyiségi jogának sérelme címén bármely hozzátartozója van jogosítva fellépni a névhasználat eltiltása s erkölcsi (nem vagyoni) kártérítés iránt.

E szerint meg van engedve álnév gyanánt való használata oly elhalt író nevének, aki a közönség körében már nyilván feledésbe ment, s lehet álnévül használni rég elhalt s ez idő szerint is ismert író nevét, ha az ily névhasználat nem alkalmas a közönség megtévesztésére. így pl. aktuális vezércikkek írója használhatja álnévül valamely ókori író nevét.

Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent művek az első megjelenéstől számított 50 éven át állanak védelem alatt.

A szerzőnek azonban mindig módjában áll a művét utólag is a nevének (valódi, vagy közismert írói, illetve művészi nevének) kitételével megjelentetni. Ezzel eléri azt, hogy a védelem a halálától számított 50 évig terjed; ugyanezt a célt elérheti azzal is, hogy nevét az első megjelenéstől számított 50 éven belül a szabadalmi bíróságnál az iktatókönyvbe való bevezetés végett bejelenti (42—44. §-ok).

A nyilvános előadás jogának tartama tekintetében az 55. §. a 13. §-nak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz.

Fényképészeti művekre a 13. §. nem nver alkalmazást (71. §.).

14. §. A szerző halála után megjelent mű a szerző halálától számított ötven éven át részesül védelemben.

Ha a mű a szerző halálától számított negyvenöt év eltelte után, de ötven éven belül jelent meg először, a megjelenéstől számított öt éven át részesül védelemben.