Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
86 A. 14. §. a szerző halála után megjelent, az ú. n. hátrahagyott (posthumus) művek védelmi idejét szabályozza. E szerint ily műveknél a védelmi idő a szerző halálától számított 50 évről 55 évre tolódhatik ki, ha a mű röviddel a szerző halálától számított 50 év letelte előtt jelent meg.44 Hátrahagyott műveknél a jogosulatlan előadás szempontjából a védelem idejére vonatkozóan az 55. §. tartalmaz rendelkezést. A szerző halála után megjelent fényképészeti művek tekintetében pedig a 69. §. intézkedik. 15. §. Oly művek, amelyekre nézve akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá nyilvános tanintézetek — egyéni szerző megnevezésének hiányában — a mű szerzőjéül tekintendők, a mű első megjelenésétől számított ötvert éven át részesülnek védelemben. Az akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá nyilvános tanintézetek akkor tekintendők valamely mű szerzőjének, ha az ő nevük alatt kiadásban megjelent művön egyéni szerző megnevezve nincs. A szobanlevő jogi személyek neve alatt megjelenő ilyen kiadványok rendszerint gyűjteményes művek, amelyek adalékoknak bizonyos rendszerbe szedett összeállítását tartalmazzák (2. §.), amikor is a jogi személyt a gyűjteményes mű szerkesztője gyanánt kell szerzőnek tekinteni, ha ilyennek a művön természetes személy megnevezve nincs. Kétségtelen ugyan, hogy az anyag összeválogatásában, elrendezésében megnyilvánuló önálló eredeti szellemi alkotás is csak természetes személytől eredhet, de mivel ilyen a művön megnevezve nincs, ezért a törvénynél fogva az ily mű mint gyűjteményes mű szerzőjének az azt kiadó jogi személyt kell tekinteni. Ez esetben a védelmi idő a 15. §. szerint alakul, míg az egyes adalékok tekintetében, ha szerzőik meg vannak nevezve, a 11. §. rendelkezése irányadó, ellenkező esetben az adalékok szerzőjének ugyancsak az illető jogi személyt kell tekinteni a 15. §-nál fogva. Ha pedig a jogi személy neve alatt kiadott mű nem minősül gyűjteményes műnek, s azok a természetes személyek, akik a művet létrehozták, a művön megjelölve nincsenek, akkor ugyancsak a törvénynél fogva azt a jogi személyt kell 44 Az osztrák törvény 37. §. 2. bekezdése szerint a hátrahagyott műveknél, ha a közzététel a szerző halála után több mint 20 évsei történt, a közzétételtől számított 10 évvel ér véget a védelem, bármennyi időre a szerzőhalála után történjék is a közzététel. A német törvény 29. §-a hasonlókép rendelkezik.
