Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
58 ért a jogdíj lerovatott, tekintettel arra, hogy az engedélyjegy magában foglalja a szerzői jogdíjat.26 A forgalomban általában elfogadott erre az ellenőrzési rendszerre való tekintettel kimondta a kir. Kúria P. I. 5557/ 1933. szám alatt hozott ítéletében, hogy a szerzői jog szempontjából jogosulatlannak kell tekinteni az olyan gramofonlemeznek az árúsítását is, amely engedélyjeggyel el volt látva, de a melyről a reá ragasztott engedélyjegy utóbb lehullot, amikor is az ily gramofonlemez árusításához a gramofonjogokkal rendelkező személy (szerv) külön engedélyének (pótjegynek) megszerzése szükséges; ha ugyanis a gramofonlemezeknek az engedélyjegy nélkül való árusítása azon a címen, hogy az engedélyjegy időközben lehullott, megengedtetnék, akkor az engedélydíj lerovását nem lehetne hatályosan ellenőrizni, s az engedélyjegy nem szolgálhatná kellőképen a szerzői jogdíjak biztosításának célját. A Kúria szerint a lemezeknek engedélyjegy nélkül való árusítása esetében a Szjt. 22. §-át kell megfelelően alkalmazni. Üjabban egyes gyárak a velük létesített megállapodás alapján az engedélyjegyet a lemezbe bepréselik.27 A szerzők mechanikai jogának védelmére létesült nálunk a „Szerzők mechanikai jogait védő részvénytársaság“, röviden Semert, aminthogy a nyilvános előadásokra vonatkozó jogoknak (petits droits) védelmét a „Magyar szövegírók, zeneszerzők és zeneműkiadók szövetkezete“ látja el. A Semert célja az, hogy értékesítse a szerző jogait a mechanikai készülékek és eszközök, nevezetesen hanglemezek, tekercsek és hengerek útján való többszörösítése és forgalombahelyezése tekintetében (a műnek a hangfilmre s rádióra való átvitele nem tartozik ide), ellenőrizze ezeket a mechanikai készülékeket előállító iparral szemben a szer- 28 28 Az engedélydíjból, amely lemezoldalanként a lemez eladási árának 3.75%-át teszi ki. 25% illeti jutalékképpen a közvetítőt, illetve a mechanikai jogokat védő társaságot, 25% a kiadót, 50% a zeneszerzőt, illetve szöveges zenemű felvétele esetén az 50% fele a zeneszerzőé, fele a szövegíróé. 27 Az osztrák és német szerzői jogi törvény szerint abban az esetben, ha valaki másnak engedélyt adott művének mechanikai készülékre való átvitelére s ily készülék útján való többszörösítésére és terjesztésére, akkor bárki, akinek belföldön lakása vagy ipartelepe van, követelheti a szerzőtől, illetőleg jogutódjától s bíróilag ki is kényszerítheti, hogy megfelelő ellenérték fejében az engedélyt neki is megadja. A kényszerengedély (Zwanglizenz) intézményének célja annak megakadályozása, hogy egyes nagy vállalatok monopóliumra tehessenek szert a hanglemezek előállítása terén. S célja egyúttal, hogy a műveknek mennél tökéletesbb átvitele biztosíttassák a verseny lehetővé tételével. Jelentőséggel tehát ott bir, ahol fejlett gramofongyáripar van.
