Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

54 hogy műve a forgalomban más műtől már külsőleg megkü­lönböztethető legyen, s így fontos érdeke fűződik ahhoz, nogy művének címét, amely alatt a közönség az ő művét ismeri fel, más ne használja fel a saját művének megjelölé­sére. Ugyanez az alapgondolat jut kifejezésre a tisztesség­tele nversenyről szóló 1923:V. te. (Tvt.) 9—12. §-aiban. E szerint a műnek közzétett címe védelemben részesül már akkor is, ha a mű még nem jelent meg, pl. a műről még csak hirdetés vagy előzetes ismertetés jelent meg. A kir. Kúria P. I. 950/1931. számú ítélete szerint közöm­bös az, hogy maga a cím önálló alkotásnak tekinthető-e, mert lényeges csak az, hogy szerzői jogi védelem alatt álló mű címének átvétele forog-e fenn. Az az eset körülményei szerint lesz eldöntendő, hogy más mű címének átvétele mennyiben volt elkerülhetlen. Ez az előfeltétel nyilván hiányzik valamely könyv tartalmára utaló általánosan használt címzésnél, pl. A magyar magán­jog vázlata, A kémia tankönyve stb. Más a helyzet a hírlapoknál és folyóiratoknál, amikor is a címnek lényegében változatlan átvétele más hírlap, folyó­irat címéül semmikép sem engedhető meg. Ugyancsak áz eset körülményei lesznek irányadók an­nak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a címnek lényegében változatlan átvétele a közönség megtévesztését célozta-e, s hogy okozhatott-e a szerzőnek vagyoni és nem vagyoni kárt. A közönség megtévesztésének célzatára vonható következ­tetés, ha a cím átvétele nyilván abban a tudatban történt, hogy az alkalmas a közönség megtévesztésére (Kúria P I. 286471934). A jogosulatlan címátvétel esetén tehát a bitorláshoz szándékosság kívántatik. Ha a jogsulatlan címhasználat al­kalmas ugyan a közönség megtévesztésére, de e részben csak gondatlanság forog fenn, akkor a sértett fél tisztességtelen verseny címén a Tvt. 12. §-a alapján léphet fel az ebben a törvényben meghatározott jogkövetelmények (abbanhagvás, vagyoni kártérítés, a 10. §-ban felsorolt intézkedések) alkal­mazása iránt. Sőt a sértett fél gondatlanság hiányában is kérhet a Tvt. alapján abbanhagyást. (L. még a 18. §-nál: Bi­torlás és tisztességtelen verseny.) Ha valamely folyóirat már régebben megszűnt, úgyhogy annak utoljára megjelent példányai is kikerültek már a for­galomból, akkor annak címét bárki egy más folyóirat címéül átveheti, mert az ily címátvétel már nem alkalmas a közön­ség megtévesztésére és kár okozására (Kúria P. I. 4173/1930. és P. I. 1131/1931. sz.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom