Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
55 A 9. ponthoz. Ez a pont a római egyezmény 13. cikke 1. bekezdésének 1. pontjában foglalt rendelkezésen alapszik. E pont szerint a szerzőnek van kizárólagos joga ahhoz, hogy a művét átvigye oly készülékre, mely a mű mechanikai előadására szolgál. Mechanikai előadás alatt nem a nyilvános előadást (49. §.), hanem azt kell érteni, hogy a készülék, amelyre a művet átvitték, az utóbbit mechanikai úton (ideértve az elektromos folyamatot is) visszaadni képes. A mechanikai előadás szólhat csak fülnek. így a gramofonnál cserélhető lemezre, — mechanikus (villanyos, pneumatikus) zongoráknál cserélhető tekercsekre, — hangszerdobozoknál, valamint zenélő óráknál, sípládáknál beerősített (nem cserélhető) hengerre vagy lemezre viszik át a művet, stb.; mindez esetekben a lemez, a tekercs vagy a henger működésbe hozásával válik a mű az emberi fül számára ismét érzékelhetővé. Idetartozik továbbá a hangfilm, amelynél a hallásnak szóló művet (pl. zenei művet) filmszalagra viszik át, a hanghullámokat a filmre fényképezik (hangcsík) s a filmszalag a megfelelő készülék (fotocella és hangszóró) alkalmazásával adja vissza a művet. Ilyen végül a rádió (telefonhírmondó), amelynél a művet a hallás számára viszik át oly készülékre, amely hangokban visszaadni képes a művet mindazoknak, akik megfelelő felvevő készülékkel rendelkeznek. Az előadás szólhat a szemnek, ilyen a néma film, a távolbalátó készülék illetve rádió, a képtávíró. Jogi szempontból különbséget kell tenni a készülékeket illetően aszerint, amint a készülék arra alkalmas-e, hogy a művet egyazon átvitel folytán időben többször adja-e viszsza, — avagy a készülék az átvitt művet csak egyszer, bár egy időben számos helyen képes-e reprodukálni. A műnek átvitele oly készülékre, mely a művet mechanikai úton ismételten képes visszaadni, többszörösítésnek tekintendő (lásd 1. és 5. §-t). Ilyen a műnek átvitele gramofonlemezre, mechanikus zongora céljára szolgáló tekercsre, továbbá filmszalagra stb. Filmnél azonban csupán többszörösítésről akkor van szó, ha nem történik egyéb, mint valamely mű előadásának pld. valamely zenekar által eljátszott zenemű előadásának hangfilmen, vagy valamely némajáték előadásának képfilmen, avagy valamely színmű, opera színpadi előadásának hangos képfilmen való reprodukálása, (ezzel szemben a mozgófényképészeti műre mint valamely mű felhasználásával készült többé kevésbbé önálló szellemi
