Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

53 anyag beszerzésére vonatkozó tevékenységet részesíti véde­lemben. Az ellen, aki valamely hírlaptudósító vállalat híranyagát a 6. §. 7. pontjában foglalt tilalom ellenére veszi át, a válla­lat van hivatva a sérelmére elkövetett bitorlás miatt fellépni (így a kir. Kúria P. I. 330 1924. sz. ítélete). A hírlaptudósító vállalat híranyaga a törvény értelmében csak addig áll véde­lem alatt, amíg az valamely az átvételre jogosított hírlap­ban meg nem jelent. Ha az ekként már megjelent közleményre szerzői jog áll fenn (9. §. 2. pont), akkor a további jogosulatlan átvétel esetén a fellépésre a szerző van jogosítva. Nyilvánvaló, hogy a rádió útján is nyilvánosan csak akkor szabad a hírlaptudosító irodák tudósításait azok bele­egyezése nélkül közölni, ha azok valamely az átvételre jo­gosított lapban már megjelentek. A kir. Kúria P. I. 7911/1929. sz. alatt holott ítélete szerint a 6. §. 7. pontja szempontjából a rádió-hírmondó állomások híradása nem egyértelmű a hírlapban való megjelenéssel, s így a távirati iroda híranyagát azon az alapon, hogy azt rá­dió-hírmondó állomások rádió (telefonhírmondó) útján már közölték, a távirati iroda engedélye nélkül akkor sem hasz­nálhatják fel, ha azok a 9. §. 3. pontja alá eső egyszerű köz­lések. A Kúria tehát a híranyag beszerzésével iparszerűleg fog­lalkozó vállalatok érdekeinek megóvása céljából nem tartja megengedhetőnek beleegyezésük nélkül a még csak rádióadó állomások által közölt híranyag átvételét.23 A 8. ponthoz. E pont szerint az, aki valamely műnek már közzétett címét lényegében változatlanul veszi át, bitor­lást követ el, ha a cím átvétele nem volt elkerülhetetlen, ha az átvétel a közönség megtévesztését célozta és ha a szer­zőnek vagyoni és nem vagyoni kárt okozhatott. Az utóbb említett három előfeltétel együttes fennforgása esetén való­sul csak meg a bitorlás tényálladéka. Ennek a védelemnek alapgondolata az, hogy a szerző rendszerint oly címet ad a művének, amely alkalmas arra. 23 Balás P. Elemér szerint („Szerzői jogi reformtörekvések, 1927.") tisz­tességtelen versenynek minősíthető a szerzői törvény oltalma alatt már nem álló köz’emény átvétele is, ha az üzleti versenyben annak a lászatnak kelté­sére alkalmas, mintha neki sikerült volna a tudósítást beszereznie. Ezért szerinte a megjelent tudósítást sem szabad közölni rövid időn pl. 24 órán belül, vagy a forrás megnevezése nélkül. Ugyanitt részletesen vizsgálja, hogy a közlemények jogosulatlan átvételének különböző esetei mennyiben vonha­tók a Tvt. megtorló rendelkezései alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom