Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
38 adni, nyilvánosan előadni, mechanikai vagy optikai készülékkel bemutatni, rádió útján közölni, s így már ez okból bitorlást követett el, akkor — amennyiben a jogosulatlan kiadás, nyilvános előadás, bemutatás, rádióközlés egyúttal jogosulatlan változtatással történt, — a bitorlás nagyobb büntetést és kártérítést (nem vagyoni kártérítést) von maga után.*) A kir. Kúria megengedhetőnek tart a szerző hozzájárulása hiányában is oly változtatást, melyről az élet felfogása szerint feltehető, hogy ahhoz a szerző hozzájárulását meg nem tagadja. Hason értelmű rendelkezést tartalmaz a római egyezménynek 6,/a. cikke, amely szerint meg van engedve olyan változtatás, amely a szerző becsületére vagy hírne vére nem lehet sérelmes. Ily korlátok mellett ugyanis lehetővé kell tenni annak,. aki a szerzői jogot megszerezte, hogy a szerzői jog kellő értékesítése számára biztosíttassék. Különösen színműveknél kell megengedettnek tekinteni, hogy az, aki azok előadási jogát megszerezte, a szerző hozzájárulása nélkül is eszközölhessen oly változtatásokat a darabon annak sikere érdekében, amelyek az élet felfogása szerint a szerzőre nyilván nem sérelmesek. Hírlapok részére beküldött cikkeknél is helye van a közfelfogás szerint megfelelő rövidítéseknek s kisebb változtatásoknak. Habár a személyiségi jogok nem tárgyai az átruházásnak, mindazonáltal a szerző nincs elzárva oly megállapodás létesítésétől, amely szerint azt, akire szerzői jogát átruházta, feljogosítja arra, hogy fellépjen az ellen, aki a művön jogosulatlan változtatást végez. Más nevének feltüntetése. Előfordul, hogy az, akit szerzőként tüntetnek fel a művön, nem annak szerzője. Erre az esetre vonatkozik a kir. Kúriának P. I. 5201/1928. sz. alatt hozott ítélete. Eszerint valakinek az a ténye, hogy mást tüntet fel ennek beleegyezése nélkül az ő szerzeményét nem tartalmazó művön szerzőként, nem esik a Szjt.ben meghatározott vétség fogalma alá, mert e törvény 23. §-a értelmében valamely művön nevének akarata ellenére történt megjelölését csak az panaszolhatja, aki i műnek szerzője vagy akinek alkotását a mű tartalmazza; az ellen* Aki a művön jogosulatlan változtatást végez anélkül, hogy a művet ily változtatással kiadná, vagy egyébként a nyilvánosság előtt megjelentetné, annak cselekménye nem vonható a 6. §. 3. pontja alá, tehát nem bitorlás, de a szerző személyiségi jogának megsértése címén vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel tartozik, ha cselekményével a szerző jóhírnevének ártott, pl., ismerősei körében mutogatta a megváltoztatott művet.
