Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
33 ján lesz eldöntendő, hogy a szerződésben foglalt kikötés vagy a szerződő felek feltehető akarata szerint a munkaadó mily célra s mily irányban való rendelkezésre kapta a művet. Ehhez képest a kir. Kúria az említett ítéletében kimondotta, hogy a gyűjteményes mű szerkesztője (kiadója) az egyes dolgozatok (cikkek, adalékok) szerzőjével szemben, mégha az utóbbi vele szolgálati viszonyban áll is, csak arra szerez jogot, hogy a neki szolgáltatott dolgozatokat a gyűjteményes műben megjelentesse, egyébként azonban az egves dolgozatokra annak szerzője — ellenkező megállapodás hiányában— megtartja szerzői jogát, s jogosítva van a dolgozatot akár külön, akár összes munkáiban megjelentetni (K T. 51(7. §. 2. bek.). A P. I. 6298/1932. számú ítélet alapjául szolgáló esetben a felperes mint műfordító arra kötelezte magát az alperessel szemben, hogy a V. című lapot bőségesen ellátja a szerződésben megjelölt regény fordításának kéziratával; ebben a perben a kir. Kúria a kikötött díjazásra s a feleknek más esetekben létesült megállapodásaira való tekintettel a szerzői jogot a szolgáltatott fordítási műre korlátozás nélkül az alperesre átruházottnak tekintette. Ha valaki a maga részére festményt, szobrot, fényképet készíttet el, akkor a 63. és 71. §-ok értelmében ellenkező megállapodás hiányában csak az elkészített műdarab tulajdona száll át a megrendelőre, de nem a szerzői jog is (1. alább „Tulajdonszerzés és szerzői jog“ alatt). Azok szerzői jogának átszállásáról, akik valamely mozgófényképészeti mű létrehozásán működtek közre, 74. §-nál van szó. A szerzői jog visszaszállása az átruházóra. A szerzőnek rendszerint fontos érdeke fűződik a szerzői jogának átruházása esetében ahhoz, hogy az, aki a mű értékesítésére vonatkozó jogokat megszerezte, valóban éljen is ezekkel a jogokkal. De a közérdek is követeli, hogy az írói s művészeti műveknek a közönség részére való megfelelő hozzáférhetővé tétele ne függjön a jogosított harmadik személy tetszésétől. A Szjt-ünk idevonatkozóan intézkedéseket nem tartalmaz. Amennyiben a K. T. 515. §. alá eső kiadói ügyletről van szó, amikor is az 519. §. értelmében a kiadót a többszörözés és forgalombahelyezés kötelezettsége terheli, ennek a törvénynek 523. §-ában találhatók megfelelő rendelkezések. 3 .
