Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
34 Ha pedig az, aki a szerzői jogot a szerzőtől megszerezte, szerződéses kötelezettséget vállalt a mű értékesítése iránt, akkor abban az esetben is, ha kiadói ügylet nem forog fenn, az általános magánjogi szabályok is módot adnak arra, hogy a szerzőnek a mű értékesítéséhez fűződő érdekei megvédessenek (M. T. Jav. 1147., 1148. §-ai). A kérdés jogi szabályozásra tehát különösen annyiban szorul, amennyiben azt, akire a szerző a szerzői jogát átruházta, nem vállalt kötelezettséget a mű töbszörösítése, közzététele, forgalombahalyezése, nyilvános előadása stb. iránt, vagy az ez iránt elvállalt kötelezettségének egy időben eleget is tett ugyan, de utóbb a mű további értékesítésére nem hajlandó.15 Az a törekvés, hogy a törvény idevonatkozó hézaga a bírói gyakorlat utján pótoltassák, jut kifejezésre a kir. Kúriának P. I. 2483/1930. szám alatt hozott ítéletében. Ebben az ítéletben a kir. Kúria minden jogbizonytalanság clke rülése végett kimondta, hogy „ha a színház, illetve színházi üzemet folytató vállalat, mely a szerzőtől a színdarab előadási jogát megszerezte, a darabot annak utolsó előadásától számított 5 éven át szünetelteti, akkor tőle a szerző az előadás jogát megvonhatja“. Etekintetben a kir. Kúria azt, hogy a szerző a színháznak a darab felújítására utólagos teljesítési határidőt szabjon, nem tartja szükségesnek, mert a színházat nem lehet az általa alkalmatlannak vélt időben a felújítás kötelezettségével terhelni, s az ekként kikényszerített előadás sem a szerző, sem a közönség érdekét nem szolgálná, s mert a szellemi javak forgalmában is megóvandó jogbiztonság általánosan és egységesen meghatározott záros pihentetési idő mellett való állásfoglalást indokolja. Kiemelte végül a kir. Kúria, hogy törvényi rendelkezések hiányában az újabban nálunk is elfogadott szerződési szövegekre s különösen a szerzői jogi szakértőbizottság véleményére való tekintettel állapította meg az 5 évi határidőt. Az átruházott szerzői jog elvesztésének egy különleges esetét tárgyalja a kir. Kúriának P. I. 1112/1932. szám alatt hozott ítélete. Eszerint az a kiadó, aki megszerzi valamely 15 Az 1935. évi német törvénytervezet 29. §-a szerint: ha az, aki a szerzői jogot megszerezte, a mű értékesítésének jogával anélkül, hogy erre oka lenne, nem él s ezzel a szerző jogos érdekei lényeges sérelmet szenvednek, akkor bizonyos idő elteltével a szerző határidőt szabhat azzal, hogy annak en-edménytelen leteltével az ügylettől eláll. Nincs szükség ily határidő engedélyezésére, ha a másik félre az értékesítés lehetetlenné vált, vagy utóbbi azt megtagadja, vagy ha a haladék a szerző fontos érdekeit sérti.
