Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hetedik fejezet. Mozgófényképészeti művek
175 ján jön létre, a fenforgó bitorlásért való felelősség kérdésével részletesen foglalkozik a kir. Kúriának P. I. 3165/1934. szám alatt hozott határozata. Ennek a határozatnak alapjául szolgáló tényállás szerint a IV. r. alperes (filmgyár) G. írónak egyik vígjátékából az utóbbitól szerzett engedéllyel egy hangos filmet készített, A perben megállapítást nyert, hogy G. írónak említett vígjátéka, valamint az annak filmesítése folytán készült hangos filmdráma a felperes egyik színművének az eredeti alapgondolat, szerkezet, cselekmény s főjellemek felhasználásával történt utánképzése oly változtatásokkal, amelyek nem lényegesek s nem adják meg a filmdrámának a felperes művével szemben új eredeti mű jellegét. Már pedig azzal, hogy a filmdráma a felperes művének ily módon történt felhasználásával jött létre és került forgalomba, minthogy ahhoz a felperes engedélyt nem adott, a Szjt. 6. §. 10. p.-ban meghatározott bitorlás valósult meg. Előrebocsátja a határozatban a kir. Kúria, hogy a szerző a Szjt. 6. §. 10. p. alapján mindenkor felléphet az ellen, akinek műve az ő művének az ő engedélye nélkül történt felhasználásával, átdolgozásával készült anélkül, hogy új eredeti mű jött volna létre, s felléphet akkor is, ha a jogosulatlan felhasználás, átdolgozás közvetett úton egy másik, az eredeti művet közvetlenül utánképző mű alapján történt. Erre való tekintettel kimondta a kir. Kúria, hogv a III. r. alperes mint a filmszövegkönyv írója, valamint a IV. r. alperes, mint akinek alkalmazottja, a III. r. alperes, az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában a bitorlást elkövette, a bitorlásért a szerint tartoznak felelőséggel, hogy III. r. alperes tudta-e, hogy G. színműve a feineres színművének jogosulatlan utánképzése (szándékosság) vagy pedig erről a kellő gondosság kifejtése mellett tudhatott-e (gondatlanság). avagv végül a bitorlás elkövetése tekintetében vétlen volt-e (18. §., 20. §.). Kimondta végül a határozatában a kir. Kúria, hogy azok a perbe vont további alperesek, akik a jogosulatlanul forgalomba helyezett filmdrámának terjesztői voltak (árusítás, bérbeadás, nyilvános előadás utján), csak a Szjt. 22. §-a alapján tartozhatnak felelősséggel, de amennyiben az I. r. alperesi r. t. a jogosulatlanul előállított film példányainak forgalombahelyezöje volt, a Szjt. 5. §-a alapján vonható felelősségre, azonban közegeinek szándékossága vagy gondatlansága hiányában csak gazdagodása erejéig. 74. §. Mozgófényképészeti műveknek nyilvános előadására
