Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
18 megengedtetnék, hogy bárki a mű példányait a közönség; körében ekkép osztogathassa, akkor ezzel a szerző elesnék attól a vagyoni előnytől, amelyet a törvény neki a forgalombahelyezés kizárólagos jogával biztosítani kíván. A kiadó tehát, aki a műnek csupán a trianoni Magyarország területén való forgalombahelyezésére nyert jogot, nincs jogosítva az itt el nem kelt példányokat ingyen sem megküldeni az elcsatolt területeken különböző címekre.7 A törvény a forgalombahelyezéstől megkülönbözteti a már forgalombahelyezett mű példányainak forgalomban fartását (22. §.). így a kiadó a műnek forgalombahelyezője, a kereskedő, ha nem ő adta ki a művet, csak forgalomban tartó. A forgalombahelyezés rendszerint a közzétételt is magában foglalja, (ha a közzététel előbb már meg nem történt), — ellenben puszta közzététel pl. valamely költemény nyilvános elszavalása, valamely kép kiállítása stb. Hogy a többszörösítés, közzététel és forgalombahelyezés mennyiben tekintendő bitorlásnak, arról az 5. §. intézkedik. A szerző egyéb jogai. A többszörösítés, közzététel és 4 forgalombahelyezés joga még nem meríti ki a szerzőnek törvényadta kizárólagos jogait. A szerzőnek van ugyanis kizárólagos joga a már közzétett műve tekintetében arra is, hogy műve rádió vagy ehhez hasonló más készülék (telefonhírmondó) útján közöltessék a nyilvánossággal (lásd 6. §. 9. pontot). Ugyancsak a szerzőnek van színműveknél, zenés színműveknél, zeneműveknél és mozgófényképészeti műveknél azok közzététele után is kizárólagos joga az ily művek nyilvános előadására (49, 74. §.). Kizárólagos joga a szerzőnek a már közzétett képzőművészeti és fényképészeti művek bemutatása mechanikai vagy optikai készülék segélyével üzleti célokra (60, 68. §.). A szerzőnek van joga kizárólagos engedélyt adni arra, hogy művét más a saját fordításában, a 6. §. 10. pontja alá eső felhasználásban, átdolgozásban értékesítse, vagyis hogy más a műnek általa készített fordítását, felhasználását, átdolgozását, — amennyiben ezzel még nem keletkezett új 7 Dr. Kenedi Géza szerint is („A magyar szerzői jog“ 71.1.) a forgalombahelyezés fogalmi körébe nemcsak az elárusítás esik, hanem ide tartoznak a terjesztés ingyenes esetei is, nevezetesen a példányoknak ingyen való szétosztása.
