Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
19 eredeti mű — többszörösítse, közzéte^ve, forgalombahelyezze stb (lásd 6. §. 10. pontját). A szerzőnek most felsorolt jogai a mű értékesítésére vonatkoznak. A szerzőnek van továbbá kizárólagos joga rendelkezni a tekintetben, hogy művén a neve feltüntettessék-e, továbbá, hogy művén változtatások végezhetők-e. Ez utóbbiak a szerző személyiségi jogai, melyekről részletesen a 3. és 23. §-nál van szó. A mü szerzője, szerzőtársak. A mű szerzője az, aki a művet szellemi tevékenységével megalkotta. Gyűjteményes mű szerzőjének az ilyen mű szerkesztőjét kell tekinteni (2. §.). Ha a műnek több szerzője van, a törvény különbséget tesz aszerint, hogy az egyes szerzők részei elkülöníthetők-e vagy nem. Ha az egyes szerzők részeit elkülöníteni nem lehet, akkor az 1. §. 2. bek. értelmében ebben az esetben — nehogy több szerzőtárs egyidejű, de egymástól eltérő intézkedése fölösleges bonyodalmakat idézzen elő (min. ind.) — a törvény azt a szabályt állítja fel, hogy ellenkező megállapodás hiányában a mű többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalombahelyezéséhez valamennyi szerzőtárs beleegyezésére van szükség. Az ily műre vonatkozó szerzői jog tehát a szerzőtársakat közösen illeti meg. A törvény helyes értelme szerint nemcsak a mű többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalombahelyezéséhez, hanem a mű egyéb értékesítéséhez (pl. átdolgozás, nyilvános előadás), továbbá a szerzőiogok átruházásához és a művön való változtatások eszközléséhez is kell valamennyi szerző beleegyezése.8 Ellenben bármelyik szerzőtárs egymaga is jogosult fellépni a műre vonatkozóan elkövetett bitorlás esetében, de csak a saját részének megfelelően követelhet kártérítést. Aki valamely szerző művét ennek beleegyezésével más műfaj céliára felhasznália, azt átdolgozza (ilyen pl. valamely regénv dramatizálása. filmesítése) anélkül, hogy önálló eredeti mű jönne létre (6. §. 10. p.), vagy más művét lefordítja, az nem válik szerzőtárssá (hacsak esetenként a felek megállanodásából nem lehet szerzőtársi viszonyra következtetni). de a felhasználással létesített, illetve az átdolgozott vagy lefordított mű felett a 8. §. szerint csak az eredeti mű 8 Az 1926. évi csehszlovák törvény szerint abban az esetben, ha valamelyik szerzőtárs beleegyezését alapos ok nélkül megtagadja, azt a bíróság ítélete pótolhatja. 2*