Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hetedik fejezet. Mozgófényképészeti művek
HETEDIK FEJEZET. MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI MÜVEK. 73. §. A mozgófényképmutatvány alakjában megjelenülő termék (mozgófényképészeti mű) tartalma szerint az írói müvekkel, a képzőművészeti alkotásokkal vagy a fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha szerzője a cselekmény kitalálásában vagy a színrealkalmazás és elrendezés módjában vagy a bemutatott események és egyéb ábrázolások csoportosításában vagy egyéb módon a műnek egyéni és eredeti jelleget adott. A törvény külön szabályozza a mozgófényképészeti műre vonatkozó szerzői jogot. A törvény szerint a mozgófényképészeti mű oly termék, mely mozgófényképmutatvány alakjában jelentet meg előttünk cselekményeket, eseményeket, látképeket. A filmszövegkönyv, bár önmagában lehet írói mű, még nem tekinthető mozgófényképészeti műnek mindaddig, míg filmesített alakot nem ölt (min. ind.). , A mozgófényképészeti mű testileg megörökített példánya a filmlevonat (esetleg más képhordozó anyagból készült helyettesítője), s a mozgófényképészeti mű abban a mutatványban vállik számunkra érzékelhetővé, mely szemeink előtt a vetítő felületen a filmszalag vagy más képhordozó lepergetése közben kialakul (min. ind.). Hangosfilmeknél a filmszalag lepergetése útján a képekkel kapcsolatban az azokat kísérő hangokat (zörej, beszéd, zene) a filmszalagon levő hangcsík, esetleg más technikai berendezés teszi a közönség hallása számára érzékelhetővé. A törvény szerint a mozgófényképészeti mű az írói művekkdl, képzőművészeti alkotásokkal vagy a fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha szerzője a cselekmény kitalálásában vagy a színrealkalmzás és elrendezés módjában vagy a bemutatott események és egyéb ábrá
