Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hetedik fejezet. Mozgófényképészeti művek
168 zolások csoportosításában vagy más módon a műnek egyéni és eredeti jelleget adott. A védelem feltételeit a törvény ily módon tágabb körben állapítja meg, mint a berni egyezmény, mert az egyezmény 14. cikkének 2. bekezdése csak azokat a mozgófényképészeti műveket részesíti védelemben, amelyeknek a szerző a színre alkalmazás módjában vagy a bemutatott események csoportosításában egyéni és eredeti jelleget adott, s amelyek erre való tekintettel az irodalmi és művészeti művekkel esnek egy tekintet alá. Ezzel szembem a törvényünk azoknak a mozgófényképészeti műveknek is nyújt mint ilyeneknek védelmet, amelyek csupán a fényképészeti művekkel esnek egy tekintet alá, aminők a filmtudósítások, amikor is a mozgófényképészeti mű a maga mozgó elevenségében a való életnek valamely szabadon kínálkozó eseményét (pl. kiállítás megnyitását, közéleti előkelőség fogadását stb.), avagy valamely tájék, vagy város látképeit, (amint azok pld. a gépkocsiban utazó előtt egymás után feltárulnak), — reprodukálja a fényképek összefüggő sorozatában. Ezekben az esetekben maguk az eredeti fényképfelvételek hozzák létre a mozgófényképészeti művet, amely ilyképen csak a fényképészeti művekkel egyenlő védelemre (68—72. §-6k) tarthat számot. A római egyezmény 14. cikkének 2. bekezdése szerint a mozgófényképészeti alkotás az irodalmi vagy művészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha a szerző a műnek eredeti jelleget adott, — míg ha mazgófényképészeti alkotásnak ez az eredeti jellege hiányzik, ez a fényképészeti művet megillető védelemben részesül. A római egyezmény (tehát ehhez képest az Szjt.-ünk álláspontján van, csakhogy a mi törvényünk azokat a műveket is mozgófényképészeti műveknek minősíti, amelyek szerinte is csak a fényképészeti művekre vonatkozó védelem alatt állanak. Törvényünk szerint tehát, ha a mozgófényképészeti mű költői, tudományos vagy művészeti alkotást tár elénk, nevezetesen, ha mozgahnas drámai cselekményt, tréfás történetet, csodás mesét foglal magában (költői film), vagy múlt események korhű rekonstrukcióját, hírneves emberek élete folyásának reprodukcióját, tudományos problémák igazi vagy képzelt megfejtését nyújtja a közönségnek (tudományos film), vagy ha vonalakban és formákban nyilvánuló szépnek ad művészeti kifejezést (művészeti film): úgy az ilyen mozgófényképészeti művek mint ilyenek az írói műveket (ideértve a zeneműveket is), vagy a képző-