Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hatodik fejezet. Fényképészeti művek
166 vonatkozó csoportkép közlése alkalmából, mert az ily csoportképek tulajdonképen nem egyes személyekről, hanem gyűlésről, felvonulásról kívánnak a nagyközönségnek képet nyújtani, s ily esetekben az azokon résztvevők számolhatnak azzal, hogy a nyilvános gyűlésről, felvonulásról készült fényképen az ő arcképük is rajta lesz. S amikor a kir. Kúria a fentebb említett határozatában a közéletben szerepet vivő személyeket jelöli meg olyanok gyanánt, mint akik arcképének közléséhez beleegyezésük meg nem kívántatik, ezek alatt azokat érti, akik az állami, gazdasági, kultúrális életben jelentékeny szerepet töltenek be s közéleti tevékenységüknél és állásuknál fogva vonják magukra a közérdeklődést, ellenben nem vonhatók ide s így nem közölhetők hozzájárulásuk nélkül azoknak a képei, akik csupán a napi események szereplői, mint pl. az, akit egy autó elütött, vagy aki öngyilkosságot kísérelt meg, stb. 72. §. A 68—71. §-okban foglalt rendelkezések kiterjednek a fényképezéshez hasonló eljárásokkal előállított müvekre is. A törvény a berni (s utóbb a római) egyezmény 3 és 7 cikkének megfelelően a fényképészeti művekre vonatkozó rendelkezéseket kiterjeszti a fényképezéshez hasonló eljárásokkal, nevezetesen fotomechanikai eljárással, minő a fénynyomással vagy fotográfiái kő- vagy fénynyomással előállított művekre.
