Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hatodik fejezet. Fényképészeti művek
165 fényképük közlését kísérő cikk róluk kedvezően nyilatkozik, hanem akkor sem, ha a vonatkozó cikk közéleti működésüket tárgyilagos bírálat alá veszi. Kizártnak kell azonban az ábrázolt személy hozzájárulását tekinteni, ha arcképe oly beállítást tartalmazó cikk keretében tétetik közzé, amely az ábrázolt személyre nyilván bántó és lekicsinylő, amikor is a Szjt. 64., 65. és 71. §-ai szerint meghatározott és a 18 §. értelmében büntetendő vétség forog fenn.“ A kir. Kúria tehát számol a lapvállalatoknak azzal az újabban mind általánosabbá vált törekvésével, amely szerint fényképek közlésével kívánják a lapjuk iránt a közönség érdeklődését mennél jobban biztosítani. Eszerint közéletben szerepet vivő személy arcképét a beleegyezésének kieszközlése nélkül is lehet közölni, feltéve, hogy a közlés nem valamely bántó, lekicsinylő cikk kíséretében történik. A kir. Kúria az eldöntésre várt esetre való tekintettel csak a lapokban való közlésről szól ugyan, de kétségkívül ugyanez áll az ily személyek arcképének más úton, pl. kirakatban való közszemlére tétele vagy optikai (mechanikai) készülékkel való bemutatása vagy képrádió útján való közlése esetében is. Amikor a kir. Kúria a döntése alapjául szolgáló tényállásra való tekintettel a közélet egyéniségeire vonatkozóan mondja ki, hogy azok arcképe bizonyos megszorítással beleegyezésük kieszközlése nélkül is közölhető, ezzel korántsem kívánta kifejezésre juttatni azt, hogy a beleegyezés nélkül való közlés megengedhetőségének egyéb esetei ne lennének.7* Hogy a hatóságok közérdekből (közbiztonság vagy jogszolgáltatás okából) arcképeket az ábrázolt személyek beleegyezésének kieszközlése nélkül is közölhetik, abban semmi kétség nincs. A dolog természetéből következik továbbá, hogy nagyobb nyilvános gyűléseken, gyülekezeten vagy felvonulásokon résztvevő személyek beleegyezése sem szükséges a 74 74 A német törvény szerint az ábrázolt személy beleegyezése nélkül is közzétehetők és terjeszthetők: 1. a jelen történetéhez (Zeitgeschicht) tartozó személyek arcképei, 2. képek, melyeken a személyek egy tájék vagy más helykép keretében csak mellékesen szerepelnek, 3. gyülekezeteken, felvonulásokon résztvevő személyek képei, 4. a nem megrendelésre készült arcképek, amennyiben közzétételük vagy terjesztésük i művészet magasabb érdekét szolgálja. De a jogosultság nem terjed ki oly közzétételre vagy terjesztésre, amely az ábrázolt személynek, vagy ha az meghalt, hozzátartozóinak valamely jogos érdekét sérti.
